hátígy™

vannak olyan találkozások, amiktől bár féltem mégis jól alakultak.

vannak esték, amikről azt hittem véget érnek hamar, aztán mégis olyan gyorsan hajnal lett, hogy észre sem vettem

vannak emberek, akiket előzőleg nem ismertem és mégis annyira különlegessé váltak pár nap alatt, hogy hihetetlen.

vannak hetek, amik úgy telnek el, hogy én sem hiszem el, hogy ez így most velem történik.

és akkor most azon vagyok, hogy boldog leszek, mert megérdemlem és nem fogok azon agyalni, hogy mit miért és hogyan, egyszerűen csak élvezem ami van.

mert most jó, és csak ez számít. és a legjobb, hogy látom a másikon is, hogy ő is boldog miattam/velem. ennél meg mostanság nem nagyon történt jobb dolog az életemben.

hátígy™

pegazusok nem léteznek

Éjszaka kifordítom a lelkemet, de szép
Álmok nincsenek itt lakom veled
Meg éjszaka nem találom magamat, hogy épp
Mitől kéne félnem mitől kéne még

vannak dalok, amikbe képes vagyok beleszeretni 10 másodperc után. 18:38 körül ültem a kocsiban (ahol éppen azon küzdöttem, hogy visszatartsam a könnyeimet egy elfuserált telefonbeszélgetés után, ami nem éppen egy egyszerű feladat mikor is az anyukád ott magyaráz melletted, meg kérdezget a rádió meg full szomorú dalokat dobál).  és akkor felcsendült a Pegazusok nem léteznek együttes dala, amiből egy sor maradt meg bennem. aztán némi kutakodás után találtam egy MR2 lejátszási listát a mai napról és meglett a zenekar neve, meg a dal címe is. 

és ez tényleg ilyen kocsmában ülős elmélkedős muzsika és bár én most legszívesebben tényleg alkoholt innék egy kocsmában, hogy attól majd jobb lesz ez az elbaszott egész nap, de mégsem teszem. még az elmélkedést is hanyagolom, mert kicsit ebbe is bele vagyok fáradva. 

majd lesz valami. majd jobb lesz.

tudom ám, hogy ott fenn sem ilyen kis gecik, hogy minden amibe belekezdek mostanság azon nyomban véget ér egy kurva nagy csalódással. most már jön valami jó is, csak türelmesnek kell lennem. (ma egyébként is tök sokat gyakoroltam a türelmet, büszke is vagyok magamra!) szóval ez az új mantrám.

jah és hallgassatok Pegazusok nem léteznek dalokat a bandcampen ITT.

újratervezés

naponta csinálom. újra kell tervezzem magamat reggel ébredés után. esténként úgy fekszem le, hogy a holnap más lesz. meg jobb lesz. néha belefáradok ebbe az egészbe, de nem adom fel. az nem én lennék.

bár ez a dal rohadtul nem erről szól, csak címben fedi le a dolgokat, de valahogy most ez akadt be nálam így este 19 és 20 óra között, úgyhogy kirakom ide.

egyébként tanulságos.

küldeném!  

fantom érzés

ma debütált az új Odett klip. a dalt már ismerem egy ideje, de leírtam hozzá a dalszöveget, mert még nem volt fenn sehol sem. egyébként koncerten is hallottam azóta (kedden az MTV EMA-n)

kicsit ez is olyan mintha az én dalom lenne (kicsit minden Odett dalnál így van ez)

füstben lézer, porban ékszer
volt egy-két éjjel, elhittem érzel

takart az ég, kopott a vágy
szerelmi ronccsá tettél
hosszú tél gyötör, a szív egy jéggödör

időzavar, esőidő
nincsen erőm a város ahová öl 
tavasz, te most is elmaradsz

füstben lézer, porban ékszer
volt egy-két éjjel, elhittem érzel
bárcsak múlnál fantom érzés
nem volt ez járás, csak néhány lépés

a mában tégy, ha itt a nyár
csillagszüretben a boldogság után
ha jön, hát magadnak köszönd

szakadt a szív, szokott az ősz
majd belenősz, hogy minden körbér
majd hull, és nem jut folyton új

füstben lézer, porban ékszer
volt egy-két éjjel, elhittem érzel
bárcsak múlnál fantom érzés
nem volt ez járás, csak néhány lépés

életvezetési tanácsadó

ha lenne ilyenem, akkor az elmúlt hetekben / hónapokban sokat foglalkoztattam volna. folyamatosan kérdéseim vannak magammal kapcsolatban meg a döntéseimmel kapcsolatban. naponta tenném fel ezeket neki, hogy válaszoljon rá, hogy segítsen dönteni, vagy adjon iránymutatást, hogy ne legyek ennyire béna, száni és kishitű.

sosem volt önbizalmam. sajnos leírhatom, hogy az önértékelésem a béka segge alatt van, kettővel legalább. ered ez sok mindenkitől és sok mindenből, nem akarok ebbe belemenni így éjfélkor, erre legalább egy külön blog kéne.

én csak szeretném jól csinálni a dolgokat és ahhoz, hogy jól csináljam annyi, de annyi visszajelzés szükséges. meg tanács. meg némi helyes útmutatás. nem mondom, hogyha lenne életvezetési tanácsadóm, akkor minden flottul működne vagy működött volna az utóbbi időben, de talán nem lenne ilyen nehéz. 

nem feküdnék az ágyban hajnali 2 és 3 között azon gondolkozva, hogy jó ez amit csinálok, tényleg érek-e annyit, amit mások gondolnak rólam. tényleg képes vagyok úgy végezni a dolgaimat, ahogy annak lennie kell? tényleg ennyire béna vagyok, hogy mindig képes vagyok a végtelekig elrontani a dolgaimat? miért tudom fejben jól lerendezni az ügyeimet és miért cselekszem az ellenkezőjét a tetteimmel?

mert tényleg igyekszem, de annyira bizonytalan vagyok és ez miatt annyira labilis és parás, hogy hihetetlen. és kellenek a sikerélmények, ezekből mostanság nagyon kevés jutott ki nekem.

és kellenek a megerősítések is. ezekből is viszonylag ritkán kapok. nem szeretem kierőszakolni másokból, az nem én vagyok. szeretem magam elérni és bebizonyítani, hogy valaki azt mondja hogy "héjj ezt jól csinálod, képes vagy rá, menni fog, ügyes vagy stb.." de még annyit kell tanulnom erről az egészről. persze csak az nem hibázik, aki nem csinál semmit: legyen az munkaügy, vagy magánélet vagy egyszerű emberi kapcsolatok. csak félek a csalódástól, attól hogy elbukom és majd mindenki jól kiröhög és kicikiz és hasonlók. 

ma 3 ember tanácsolta ugyanazt és mondta el a véleményét egy dologgal kapcsolatban. hiszek nekik, mert ismernek valamennyire és igazuk is lehet csak mégis ott a bizonytalanság meg a kockázat. 

persze kockázat nélkül nincs nyereség se. 

azt hiszem bátran leírhatom, hogy én vagyok a klisék királynője

Alex Goot

ő az a srác, akibe mindig beleszeretek, amikor elénekel egy covert.

és most itt van a 3 legkedvencebb Adele dalom tőle. igaz ezeket már Adele-től is annyiszor meghallgattam anno, hogyha most a depresszió legmélyebb mocsarában is dagonyáznék, akkor sem tudnék rajtuk jobban elszomorodni.

nincs tanulság!

jah de, vannak vidámabb dalai is srácnak, csak azokat én kevésbé hallgatom.