boldog születésnapot apu!
ma lennél 59 éves, de már a negyvenharmadikat sem tudtam veled megünnepelni és ez azóta is fáj. mert hiányzol, mindennap, de valahogy ma jobban. úgy felköszöntenélek, és elmondanám, hogy mennyire szeretlek, de már nem tudom megtenni.
sokan mondják, hogy ahogy telnek az évek egyre könnyebb, meg könnyebb ezt feldolgozni. de nem könnyű, és nem, kurvára nem egyszerű, csak már kevésbé fáj erről beszélni, meg írni. néha elképzelem, milyen lenne, ha még mindig élnél. kevesebb hajad lenne? ráncos lennél? sovány? vagy még mindig mackós, mint akkoriban voltál? még mindig hordanád azokat a katonai zöld nadrágokat? vajon szülinapodon felvennéd azt a pólót, amit azzal az elképesztően horribilis telefonszámlával "nyertem" neked azokon az idióta betelefonálós műsorokon 11 évesen? hordanád még az ezüst színű fém órádat, ami rám még mindig nagy, de rád tökéletesen jó volt? most is azzal a kis Babettával járnál a munkába, amivel régen?
az az igazság, hogy egyre kevésbé tudom felidézni az arcod, a hangod, az illatodat és zavar. néha álmomban sikerül és akkor abban a pillanatban nagyon boldog vagyok, de aztán fel kell kelni és realizálni, hogy nem vagy itt, és már sosem leszel. nincs nap, hogy ne jutnál eszembe, ha történik valami velem. meg akarom osztani veled a jó dolgokat, meg a rosszakat is, de nem tudom. biztos figyelsz valahonnan, és látod, ha boldog vagyok, meg azt is, hogy most itt bőgök a gép előtt a sötétben és lesírom a billentyűzetet.
de tudom, hogy úgysem haragszol rám ezért, mert nagyon szerettél, és az életet is szeretted, az meg nem ért véget és ezt én is jól tudom. nézd el nekem azt, ha néha eléggé megreccsent az a felismerés, hogy amikor nagyon kellenél, akkor nem vagy itt velem. tudom, ha élnél a szeptember tizenharmadikák nagy vidámságban telnének. még lehet, hogy tortát is ennénk, és te sört innál ebéd után, kimennél és rágyújtanál a gangon és vicces dolgokról beszélgetnénk. este befészkelném magam melléd az ágyon és megnéznénk valami hülye filmet a tévében. beszélgetnénk, és tudnád, hogy mi van velem, mi fáj, vagy mi tesz boldoggá.
remélem, hogy azért most is hallasz/olvasol/bármi egyéb és tudod, hogy nem felejtettelek, el: boldog szülinapot apu!
