2009. szeptember 21.

Sweet dream or beautiful nightmare? Somebody pinch me, your love's too godd to be true

Egész nap Beyoncetől énekeltem a Sweet dreams című számot. Tetszik :) Igaz már nem mostani sláger, sőt már sokszor ment mindenhol és mindenki unja már szerintem. De sokat mondó meg elgondolkodtató a a dalszövege, úgyhogy ezért fogott meg.

Kicsit álomszerű nekem is most az életem úgy érzem. De ebből nem szeretnék most egyhamar felébredni, és azt sem szeretném ha rémálommá válna. Rossz lenne, ha ez az egész aprólékosan felépített helyzet egyszerre csak felborulna mind munka mind magánéletem terlületén. Érzem, néha hogy pellengéren egyensúlyozok, és sokszor nagyon pesszimistán látok dolgokat de ez ezen változtatni nem mindig tudok. De azért tényleg igyekszem. De ez nem könnyű számomra. Eddig semmi jó dolog nem történt velem, életem sikerszériája (márha lehet így nevezni) csak kicsivel több mint 2 éve tart. Amióta van normális munkahelyem, amit megbecsülnek. Azóta boldog vagyok, meg kiegyensúlyozottabb. Helyretett az is, hogy olyat tanulok amit imádok, plusz a szakítás után az önértékelésem is a helyére került, mert megtudtam egy két dolgot magamról és a párkapcsolatról amit most tudok kamatoztatni :)

Nem hibázhatok újra, és nem dőlhet össze ez az egész mint egy kártyavár. Erős lapokra építek, és akkor sikerülhet minden :)

1 megjegyzés:

Imola írta...

szió! :)

szerintem nem is fogsz felébredni ebből az "álomból", mert megérdemled, hogy minden téren ennyire rendben menjen minden. megdolgoztál érte!

p.s.: megvárlak MSN-en. :)