2009. október 3.

Az emberi kapcsolatokban csak az egészen kis dolgok fontosak. /Ancsel Éva/

Azt hiszem, vannak kapcsolataim. Mármint az életben. Baráti, családi, és szakmai kapcsolataim. Sokszor kis dolgokban jönnek ezek elő. Egy egy kedves levél, megjegyzés, komment, email vagy sms vagy egy elintézett önzetlen szívesség, de mindegyik ugyanannyit jelent.

Azt hiszem ha történik velem bármi az életben ezek a kapcsolatok még jól fognak jönni. Nem azért, hogy kihasználhassam őket, mert ilyet sosem tennék, egyszerűen erre még eddig sosem voltam képes. Elég néhány apróság is, nem kérek sosem nagy dolgokat, de ha én is tehetek néhány emberét jó dolgokat akkor remélem, hogy néhány emberre én is bármikor számíthatok legyen szó munkahelyről, problémákról, előrejutásról vagy lelki dolgokról. És ez fordítva is igaz. Én nagyon szívesen segítek bárkinek, akár egy sor mondottal is ha tehetem.

Ma a suliban be is bizonyosodott, hogy kapcsolatok révén az ember kaphat jobb munkát, szerezhet barátokat más ember ismeretségén keresztül és sosincs egyedül, mert mindenhol talál közös ismerőst, vagy akár egy egy jó szót, és segítséget. Ma arról sztoriztunk, hogy ezek fontosak nagyon főleg így 20 felett, amikor már nem számíthatunk a tanítói néni jó szavaira, vagy anyuci kézfogására és a szülői szervezkedésre. És bizony akinek nincsenek ilyen ismerősei és az azok általi kapcsolatok, hiányoznak a jó barátok akkor bizony elveszett. Egyedül az ember semmire sem megy. Én sem mentem volna az biztos. Nagyon nehéz egyedül boldogulni a mai világban.

Igyekszem a sok jót visszaadni az embereknek, azzal hogy segítek ahol tudok, mert én is kaptam nem is keveset. Nem kell sok. Elég egy egy apró dolog, és ezeket úgyis visszakapjuk, vagy itt vagy ott de egyszer biztosan :)


Nincsenek megjegyzések: