Idő....
Van akinek annyira sok van belőle, hogy nem tud mit kezdeni vele. A fogolynak a börtönbe csak vánszorognak a másodpercek, míg nekem csak úgy rohannak. És úgy érzem, hogy az idő hiába rohan mintha egyre kevesebb lenne belőle...
Ez lehetséges egyáltalán?
Rohanás, munka, munka, munka, rohanás, munka némi szórakozás és vége is van a napnak. Sőt inkább a tegnapnak, mert amikor is felkeltem sosem kerülök ágyba. Ha bírnám alvás nélkül tuti, hogy kihagynám hogy időt nyerjek. Mert nincs. Amire akarnám néha nem jut. Nem arról van szó, hogy nem tudom beosztani, csak annyi mindent tudnék még csinálni, hogy egyszerűen nem jut mindenre, hogy mindent megcsináljak, elolvassak, megnézzek stb... Most egyenlőre a tanulást szorítom háttérbe, még nem hajtanak annyira határidők, bár az első beadandómat már jövő hétre le kell adnom szombatig és még hozzá sem kezdtem. Előbb a holnapot éljem túl, aztán a 7végén kipihenhetem magam és készülhetek a keddi prezentációra, amire kéne valami frappáns dolgot megszülni. De ez most egyáltalán nem megy. Nincs ötletem, nincs agyviharom és a hétvégén nem is fogok nekiállni, hogy megjöjjön az ihlet, mert most Vele szeretnék foglalkozni és nem gondolkozni. És ezt is fogom tenni. Az idő meg álljon meg csütörtökön este és ne ketyegjen az óra, legyen örökké hétvége.
Milyen jó is lenne! De asszem bilibe lóg a kezem!
Van akinek annyira sok van belőle, hogy nem tud mit kezdeni vele. A fogolynak a börtönbe csak vánszorognak a másodpercek, míg nekem csak úgy rohannak. És úgy érzem, hogy az idő hiába rohan mintha egyre kevesebb lenne belőle...
Ez lehetséges egyáltalán?
Rohanás, munka, munka, munka, rohanás, munka némi szórakozás és vége is van a napnak. Sőt inkább a tegnapnak, mert amikor is felkeltem sosem kerülök ágyba. Ha bírnám alvás nélkül tuti, hogy kihagynám hogy időt nyerjek. Mert nincs. Amire akarnám néha nem jut. Nem arról van szó, hogy nem tudom beosztani, csak annyi mindent tudnék még csinálni, hogy egyszerűen nem jut mindenre, hogy mindent megcsináljak, elolvassak, megnézzek stb... Most egyenlőre a tanulást szorítom háttérbe, még nem hajtanak annyira határidők, bár az első beadandómat már jövő hétre le kell adnom szombatig és még hozzá sem kezdtem. Előbb a holnapot éljem túl, aztán a 7végén kipihenhetem magam és készülhetek a keddi prezentációra, amire kéne valami frappáns dolgot megszülni. De ez most egyáltalán nem megy. Nincs ötletem, nincs agyviharom és a hétvégén nem is fogok nekiállni, hogy megjöjjön az ihlet, mert most Vele szeretnék foglalkozni és nem gondolkozni. És ezt is fogom tenni. Az idő meg álljon meg csütörtökön este és ne ketyegjen az óra, legyen örökké hétvége.
Milyen jó is lenne! De asszem bilibe lóg a kezem!
1 megjegyzés:
hát én is el tudnám viselni, ha mindig hétvége lenne ... na meg ha a ruhák és az edények öntisztítósak lennének, a por sem szállna és a kaja is csak úgy magától elkészülne, sőt, néhanapján még ágyba is jönne. :D
Megjegyzés küldése