2010. február 13.

Ha álmodunk, akkor valójában csak válogatunk zűrzavaros gondolataink közül. /Douglas Clegg/

Azt álmodtam, hogy terhes vagyok. Mostanság sokszor álmodom ezt (tudat alatt a sok anyaságról, és gyereknevelésről szóló könyvek hatása) vagy tényleg az leszek eccer tuti. Álmomban kislányt vártam, és rajtam kívül senki sem örült a hírnek. Mindenkinek bizonygattam, hogy milyen jó anya leszek, és mindenki mondta, hogy nem vagyok normális.

Vajon ha most bejelenteném ugyanezt, hányan fogadnák örömmel ezt a hírt?

Álmomban senki sem örült velem együtt. Még Ő sem. Én meg sírtam, és dacból is meg akartam szülni a gyereket. Aztán nem tudom mi lett, mert már nagy volt a hasam de a gyerek csak nem akart megszületni.

Kevés erre 5 óra alvás, és az álmok amúgy is balgák mint tudjuk. És zűrzavarosak. Én is kicsit az vagyok mostanság. Nem az érzéseimben, mert azok biztosak. Inkább az életemben érzek zűrzavart. Remélem elmúlik.

Nincsenek megjegyzések: