2010. március 4.

Egyszerre

Szerelmed vigasz a szomorúságban, nyugalom a zűrzavarban, pihenés a fáradtságban, remény az elkeseredésben. /Marion C. Garretty/

Nekem most vigasz kell, és nyugalom, és pihenés és remény. Talán majd Ő segít ezek leküzdésében. Nagy a nyomás, nem mennek a dolgok ezért a sírás kerülget naponta többször is. Nem alszok rendesen napok (lófaszt hetek) óta, nem bírom rutinszerűen és gyorsan csinálni a dolgaimat és nagyon ingerlékeny vagyok mindenkivel. Még Vele is pedig nem szeretnék. Ráadásul hajtanak a határidők, és jelenleg totális összeomlás szélén állok, csak magamnak sem merem bevallni. Sok sok sok sok már minden, és nem szeretném megvárni még betelik a pohár, és megcsömörlök a dolgaimtól, magamtól és az élettől.

Ki kell kicsit kapcsolnom, de egyelőre ezt is lehetetlenségnek érzem, hiszen bizonyítani kell és helyt állni és ez nem időszakos hanem 0-24 óráig tartó folyamat kábé. Legalábbis én rendesen csak úgy tudom csinálni, ha ezt helyezem előtérbe, pedig más is fontos lenne hajjjajjj de még mennyi minden.

Hétfőn úgy szeretném a hetet kezdeni, hogy normális ütemben haladok a dolgaimmal és nem nyüsszögök, nem szenvedek és nem kapok agyérgörcsöt a munkámtól. Rég éreztem ilyen szarul magam. Talán valami nagy sikerélmény kéne, az helyrebillentene. De nincs (még)

Nincsenek megjegyzések: