NEM

Nem így, nem ezek miatt, nem most és nem ma vártam volna a dolgokat.

Nehéz 100%-osan hibátlannak, pontosnak, tökéletes emberi lénynek maradni megfeszített tempóban szinte 0-24 óráig. Nekem nem megy sajnos. Lehet, nem kéne csinálni és akkor nem lenne gond. De még szeretem csinálni. Lehet ez baj, hogy a szívemet is beleteszem a dolgokba, és amikor bármi kritika ér azonnal a padlóhoz vág erősen. Mondjuk, jogos. De hát ki nem hibázott még sohasem? Szebben is el lehet ezt mondani, megértek én mindent. Magammal szemben amúgy is maximalista vagyok, de néha nem tudok arra az egymilliárd teendőmre fókuszálni és becsúszik valami gixer. Persze a jó dolgokat nem emeli ki senki sem.

Így mindig felvetődik a kérdés, hogy meddig fogom így húzni? Meddig vagyok képes megfeszítve úgy végezni a dolgokat, hogy elismerés és pozitív visszacsatolás nem sok érkezik. Nem kellenek ódák és kisremények, nem vagyok én fantasztikus nagyágyú csak egy kis csicska de néhány egy két odatűzött pozitívum sokat tud dobni az amúgy is a béke segge alatt tengődő önértékelésemen. Ennyi csak.