mindig összekeverednek az életben a dolgok.
az emberek.
meg a helyzetek.
a csomókat nem könnyű kibogozni, mert akárhányszor nekikezdesz a műveletnek sokszor nem látod a végét. azt hiszed, hogy csak egy könnyű hurok az egész és húzol rajta egyet és máris kioldódik a csomó. pedig a legtöbbször ezt nem ilyen egyszerű megszüntetni. van hogy hosszú, hosszú folyamat kell ahhoz, hogy rágyere, hogy miként oldódik ki az a picinynek látszó bog.
sokszor van, hogy annyira összekuszálod saját magadnak a dolgokat, hogy még nagyobb csomó keletkezik, amit aztán látástól vakulásig bogozgathatsz össze-vissza mire kisimulnak a dolgok. van, hogy nem is hiszed, hogy megszüntetheted a csomókat. van hogy nem is lehet, és akkor csak úgy ott maradnak és maximum a beletörődés marad. kis bogoknál ez nem probléma, olyan mintha ott sem lennének, úgyis csak te veszed észre, más nem is, csak ha jobban a dolgok mélyére néz.
néha a megoldás csakis az olló lehet, amivel egyszerűen ki kell vágni a problémás részt. belevágni, levágni vagy átvágni a bogot. nincs más megoldás. persze ez a fájdalmasabb mind közül.
sajnos ismerek olyan embereket, akik akármit csinálnak, csak nagyobb és még nagyobb bogokat hoznak létre az életükben. nekik küldöm a méltán híres 30Y dalt (ami kedvencem már millióegyezer éve és már nem egy alkalommal került fel a blogba)
okosan kell bogozni! lassan csinálni és megfontoltan, vagy gyorsan és technikásan. ha nem még mindig ott az olló végső megoldásként!
nekem már párszor sikerült kibogozni magamat, de még mindig látom, hogy vannak akik le vannak ragadva ugyanazoknál a műveleteknél és csak még nagyobb és nagyobb csomókat hoznak létre úgy, hogy észre sem veszik! bogozzátok ki magatokat!
" Szóval, ennyit arról, hogy dicső, szóval, ennyit arról, hogy szégyen, amit összekuszálsz nyáron, azt bogozd ki télen."
az emberek.
meg a helyzetek.
a csomókat nem könnyű kibogozni, mert akárhányszor nekikezdesz a műveletnek sokszor nem látod a végét. azt hiszed, hogy csak egy könnyű hurok az egész és húzol rajta egyet és máris kioldódik a csomó. pedig a legtöbbször ezt nem ilyen egyszerű megszüntetni. van hogy hosszú, hosszú folyamat kell ahhoz, hogy rágyere, hogy miként oldódik ki az a picinynek látszó bog.
sokszor van, hogy annyira összekuszálod saját magadnak a dolgokat, hogy még nagyobb csomó keletkezik, amit aztán látástól vakulásig bogozgathatsz össze-vissza mire kisimulnak a dolgok. van, hogy nem is hiszed, hogy megszüntetheted a csomókat. van hogy nem is lehet, és akkor csak úgy ott maradnak és maximum a beletörődés marad. kis bogoknál ez nem probléma, olyan mintha ott sem lennének, úgyis csak te veszed észre, más nem is, csak ha jobban a dolgok mélyére néz.
néha a megoldás csakis az olló lehet, amivel egyszerűen ki kell vágni a problémás részt. belevágni, levágni vagy átvágni a bogot. nincs más megoldás. persze ez a fájdalmasabb mind közül.
sajnos ismerek olyan embereket, akik akármit csinálnak, csak nagyobb és még nagyobb bogokat hoznak létre az életükben. nekik küldöm a méltán híres 30Y dalt (ami kedvencem már millióegyezer éve és már nem egy alkalommal került fel a blogba)
okosan kell bogozni! lassan csinálni és megfontoltan, vagy gyorsan és technikásan. ha nem még mindig ott az olló végső megoldásként!
nekem már párszor sikerült kibogozni magamat, de még mindig látom, hogy vannak akik le vannak ragadva ugyanazoknál a műveleteknél és csak még nagyobb és nagyobb csomókat hoznak létre úgy, hogy észre sem veszik! bogozzátok ki magatokat!
" Szóval, ennyit arról, hogy dicső, szóval, ennyit arról, hogy szégyen, amit összekuszálsz nyáron, azt bogozd ki télen."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése