2006. május 6. nehezen indult a
reggel, de sikerült hajat mosnom meg csinosba vágni magam majd anyuval
bevonatozni Kőbányára és elballagtatni unokatesómat Brigit a kertészeti
suliban ahová járt. kocsival hazahoztak minket, aztán este vártam, hogy
jöjjön hozzám Szabi aludni, de késett és ezen vekengtem az akkori
blogomban.
2007.
május 6. szombat volt és nem csináltam semmit sem. voltam a kocsmában
anyunál, aztán a rokonokkal a másik unokatesómnál aki szintén
elballagott. telezabáltam magam aztán itthon találkoztam Szabival, aki
nálam aludt. olyan mondatokat használtam, hogy "nagyon hiányzik és jó
lesz már látni". akkoriban így volt.
2008.
május 6. életemben másodszor jártam a határon túlon. egészen pontosan
Krengelsbach-ig jutottam, ahol Atus kutyánk versenyzett az agárpályán.
tudtam németekkel beszélni, németül kaját-piát kérni és úgy éreztem
Ausztria teljesen más világ. Szlovákia után mondjuk nem is csodálkozom
(ott az azóta sajnálatos módon leégett Krasznahorka váráig jutottam).
hazafelé elaludtam a kocsiban a nyakam pluszban sikerült SMS-ben
összeveszni Szabival azon, hogy nem tudom megsaccolni, hogy mikor érek
haza és mivel nem tudtuk normális hangnemben megbeszélni hogy mikorra
jöjjön át, így durcából már csak azért sem jött át. hazafelé egyébként
végig szakadt az eső Magyarországon mintha dézsából öntötték volna, én
meg gumicsizmában szaladtam pisilni be egy erdőbe, mert sehol semerre
egy benzinkút sem volt, én meg már nem bírtam tovább. mondjuk az erdőben
legalább megmentettem 2 kismacskát a vízbefulladástól, igaz ehhez
térdig merültem a sártengerben (a gumicsizmámba is befolyt a víz) de a
cicuskákat egy száraz részre vittem. annyi előnye volt a pisilős
macskamentő akciónak, hogy közben legalább nem látta senki, hogy sírok.
2009.
május 6. reggel nem volt kivel kávéznom a melóhelyen mert Peti
szabadságon volt (ez megért 3 sort a blogomban). aztán arra is rájöttem,
hogy az egyik szaktársam ott melózik a cégnél, ahol én is. ezen
örömködtem pár sorban és az aznapi blogom címének a " Ha
kell, ha nem, elérhetetlen. Mi az? A Férfi" címet adtam. most mit
vártok? szingli voltam! még olyan érdekességeket csináltam ezen a napon, mint
disznóvágás utáni húselpakolás. (anyuék disznót vágtak) több kilónyit gusztusos húst zacskóztam be
otthon egy hatalmas asztalon és írtam rá, hogy karaj, comb, lapocka stb majd vágtam be az ipari méretű fagyasztóládánkba. noh! már
akkor is zajlott az élet vidéken!
2010. május 6. igaz május 4-én történt az hogy "kiszivárogtattam a 2010-es magyar érettségi tételeket" a - délmagyar.hu
fantasztikus portál szerint, de én 5-én is ezen vekengtem, hogy mekkora
felhajtás lett a cikkemből egy béna site hiba miatt. egyébként egy
Szabó Lőrint verset postoltam még ez mellé és távkapcsolatom volt,
úgyhogy az utolsó 2 sor még érthetőbb azt hiszem.
Minden vagyok, semmi se vagyok,
mese és változás:
fölnézek a holdra s az vagyok,
szemfényvesztő varázs,
varázsjáték: játszom veletek,
gazellák, őzikék,
valakit nagyon szeretek
és fáradok...
2011. május 6. péntek volt, amolyan igazi szabadnapos. délelőtt iskolában voltam egy órán, aztán ebédeltem a Boccadilo-ban Lórival, majd kávéztam a Starbucksban Dorinával, délután aludtam, este a csajokkal ittunk rumkólát, előtte találkoztam Istvánnal azt hiszem. arra emlékszem még, hogy nagyon meleg volt és nagyon sokat mosolyogtam. felhőtlenül.
2012. május 6. fáradtabb vagyok a rövid hét után, mint ahogy gondoltam volna hogy leszek. sikerült ma este 8-ra hazaérni a városból úgy, hogy 13h után már nem voltam itthon. az utóbbi napok nem alvása (hajnalokig csatangolás a városban, koncertek, italok, barátok, sok röhögés, poénok, ugrabugra a #mostvannyár #mostvagyunkfiatalok jeligére) lefárasztott. közben azt hiszem eljött az a pont hogy nem tudom kontrolálni az életemet és ezzel sikerült is megbántani valakit, akit egyébként nem szerettem volna, mert nagyon nem érdemli meg, hiszen utóbbi időben elég sok minden olyat tett, amit sosem vártam volna el tőle (ugyanitt meg sem érdemlem ezeket) és áááááhhhh hagyjuk!szánalmasnak érzem magam, erre külön post kéne de most ehhez túlontúl fáradt vagyok és egyébként sem akarok erről írni.
Minden vagyok, semmi se vagyok,
mese és változás:
fölnézek a holdra s az vagyok,
szemfényvesztő varázs,
varázsjáték: játszom veletek,
gazellák, őzikék,
valakit nagyon szeretek
és fáradok...
2011. május 6. péntek volt, amolyan igazi szabadnapos. délelőtt iskolában voltam egy órán, aztán ebédeltem a Boccadilo-ban Lórival, majd kávéztam a Starbucksban Dorinával, délután aludtam, este a csajokkal ittunk rumkólát, előtte találkoztam Istvánnal azt hiszem. arra emlékszem még, hogy nagyon meleg volt és nagyon sokat mosolyogtam. felhőtlenül.
2012. május 6. fáradtabb vagyok a rövid hét után, mint ahogy gondoltam volna hogy leszek. sikerült ma este 8-ra hazaérni a városból úgy, hogy 13h után már nem voltam itthon. az utóbbi napok nem alvása (hajnalokig csatangolás a városban, koncertek, italok, barátok, sok röhögés, poénok, ugrabugra a #mostvannyár #mostvagyunkfiatalok jeligére) lefárasztott. közben azt hiszem eljött az a pont hogy nem tudom kontrolálni az életemet és ezzel sikerült is megbántani valakit, akit egyébként nem szerettem volna, mert nagyon nem érdemli meg, hiszen utóbbi időben elég sok minden olyat tett, amit sosem vártam volna el tőle (ugyanitt meg sem érdemlem ezeket) és áááááhhhh hagyjuk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése