2006. július 29. Rábapatonán voltam a Holdfény derbin, anyuékkal, meg az akkori pasimmal Szabival. én javarészt dolgoztam (jegyeket szedtem a bejáratnál), anyuék a kutyákkal foglalkoztak, Szabi meg a versenyt nézte. Lady kutyánk 3. lett, Black 4. nyertünk egy üveg pezsgőt, de nem kellett alkohol így is mindenki be volt nyomva a sikerek miatt. aznap este elvileg sátorban aludtunk volna, de nem igazán sikerült mert baromi kényelmetlen volt (asszem ezen sikerült is összevesznünk Szabival), végül én a lakókocsiban aludtam és hajnalban kiültem a pálya kilátójára a Robitól lenyúlt 3 szál cigimmel és stikában elszívtam, mert ideges voltam. (pedig akkor "elvileg" nem dohányoztam)
2007. július 29. Anyuék hazaértek Rábapatonáról én otthon voltam lényegében és nem csináltam semmit sem netezésen és alváson kívül. Atus kutyánk 4. helyezett lett, megtekintettem a kupát majd elmentem a szokásos vasárnapi pókerpartira Szabolcsékhoz, ahol nem kedvezett a lapjárás, így gyorsan kiestem.
2008. július 29. igaz, hogy szabadságon voltam, de bementem a munkahelyemre mert volt egy kutatás, ahol találkoztam pár userrel és velük dumáltunk meg ebédeltem a fiúkkal, majd délután vettem 3 könyvet Doriszkával és csaflattunk a városban és vásároltunk. este szívtam a vonattal, mert bombariadó volt a Keletiben és már akkor a pokol közepére kívántam a vonatozást. Szabi is későn érte haza, bár ő inkább a munka miatt, én megvárni sem tudtam és bealudtam korán. 2008-ban továbbá úgy vártam a 30-át, mert közben kiderült, hogy felvettek a Kodolányira, és kiiratkoztam a BGF-ről végleg.
2009. július 29. a lány aki képes 35 fokban is megfázni. ez voltam én 2009-ben, kánikulában zoknit hordtam és fújtam az orrom a gangon és nagyon vártam a következő hétvégét, mert mentem Pécsre (Dávidkához). 29-én meg is vettem a jegyemet, hogy tutira le ne maradjak a dolgokról. igazából egy pécsi lányhoz mentem, aki kerti partit rendezett, ami elég emlékezetes lett. a többieknek azért, mert mindenki bebaszott, mint az atom, nekem meg azért, mert amíg ők ittak és felváltva hányták össze a kertet én összejöttem ezzel a pécsi fiúval.
2010. július 29. iszonyatosan hiányzott Dávid, aki egy LAN partin ezen a napon is (meg úgy összességében a héten), én pedig az irodában toltam az ipart. ő napi egy hívásra volt korlátozva (a magas telefonszámlája miatt) én meg egyre sem, mert kb meghalni sem volt időm annyi dolgom volt. elég rossz volt nélküle, de közben meg zajlott az élet, meg tombolt a nyár. ekkortájt szerveződött az első igazi twittertali, egyre jobban kezdett beindulni a könyvesblogom, csak az hiányzott, hogy ezeket megosszam valakivel, aki mellettem van és dicsérget, meg segít és tanácsokat ad, hogy jól csinálom, amit csinálok.
2011. július 29. így virradt ránk fél 6 felé a Rióban, a Markus Schulz féle buli után a reggel. fél 7-re értem haza Istvánnal, ő ment dolgozni kb alvás nélkül, én pedig kora délután mentem anyuékhoz és a kiskutyákhoz, akik már nem is voltak annyira kicsik. már lehetett őket pórázon sétáltatni, így ezzel foglalkoztunk késő délután. este a nyári gangon néztem a csillagokat és láttam egy hullót is, úgyhogy kívántam valamit. azóta tudom is, hogy nem vált valóra.
2012. július 29. hajnali 4-re szétázva értem haza az Akváriumból a k2 koncertről. kicsit fáradt vagyok így vasárnap késő estére a hétvége eseményeitől. a pénteki Tata Punnany Massif koncert hajnali fél 2-es hazaérés, majd a másnap reggeli Révfülöpre való indulás, és badacsonyi kilátós túra sem tudott megakadályozni abban, hogy írjak egy blogot. igazából nem is tudom mit kéne írnom ehhez a naphoz, nem adja vissza úgyse semmi a napi anno-s postjaimat. javarészt úgyis csak én tudom, hogy mi és miért volt fontos az évek alatt. de még így is tudom, hogy minden úgy volt jól, ahogy akkor történt. szeretem az emlékeimet, még ha nem is jó mindegyik.
ellenben az biztos, hogy az utóbbi pár nap a legjobbak közé sorolódott. hát így!
