2010 utolsó 4 napja úgy telt, ahogy kellett azt hiszem. bár történtek előtte olyan események, amik megrendítették a világba, meg a szerelembe vetett hitemet, de volt néhány ember, aki nem hagyott cserben
a megérzéseimről meg kiderült, hogy tényleg működnek
azóta jobb a helyzet mérföldekkel és kezdem elfelejteni a dolgokat. felejteni egyébként is jó dolog, csak nekem nem megy annyira könnyen és sokáig kell ott belül kiskanállal összekapargálni a dolgokat és a széthullott darabokat is nehezen fogja meg a ragasztó. de aki kitartó annak sikerül és én is hagyom magam, mert utána nekem is jobb. szeretném ha jobb lenne.
2011-től nem várok sokat pesszimista révén. készülök a legrosszabbra mindig, maximum kellemes meglepetés ér és azt veszem észre észre, hogy jó évet zártam
ilyeneket fogadnék meg és próbálnám tartani magam hozzá 2011-ben például hogy:
- mindig minden körülmény között boldog, mosolygós, vidám meg szerelmes leszek
- no depressziózás, no önsajnálat, no rinyálás
- végre lediplomázom egy faszán megírt szakdolgozattal
- elkezdek angol tanulni és/vagy jogsira fizetem be magam (esetleg mind2)
- megpróbálom megtartani az állásomat, nem elrontani dolgokat, nem ellinkeskedni csak maximálisan teljesíteni és úgy csinálni mindezt, hogy elégedett legyen mindenki (saját magammal az élen)
- megpróbálok kevesebbet káromkodni és beiktatom az életembe a rendszeres sportot
a kávézásról, a dohányzásról és a nagy zabálásokról nem mondok le mert jól esnek. ahogy néha a káromkodás is :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése