arra jöttem rá, hogy mások szerelmi történeteit jó hallgatni. még akkor is ha én nem vagyok szerelmes vagy éppen bánkódok és teljesen magam alatt vagyok. mások sztorijaiból lehet kicsit meríteni. meg lehet tudni belőlük, hogy ők is voltak nagyon boldogtalanok és mégis összejött nekik. ők is bénáztak sokat és lásd mégis együtt vannak, mert a sors azt akarta, hogy összejöjjön nekik. tehát effektív ez mindenkivel megvalósulhat, a kérdés már csak az hogy mikor.
persze, az a baj, hogy ennek ellensúlyozásából sokszor látok olyan párokat szétmenni, akikről sosem gondoltam volna szakítanak, mert örök életre terveztek és én is azt láttam, hogy egymásnak vannak teremtve. sajnos ez is megvalósulhat mindenkinél, és nehéz jó tanácsot adni, hogy mi ilyenkor a teendő.
saját magam kapcsolatait sem tudom értelmezni, és megfejteni még mindig. de beszélni jó róluk és valaki mindig meghallgat. én meg bízok abban, hogyha rákérdezek a szerelem témáról az illetőnél, akkor a true love story-t fogja elmesélni és nem a másikat.
(mondjuk bevallom kezdem kicsit elveszteni a hitemet ezekben a dolgokban, mert kevés boldog embert látok manapság. de biztos én nézek rossz helyen körbe szerintem. sok boldog ember van, meg sok igaz szerelem, csak másik kontinensen vagy bolygón.)
persze, az a baj, hogy ennek ellensúlyozásából sokszor látok olyan párokat szétmenni, akikről sosem gondoltam volna szakítanak, mert örök életre terveztek és én is azt láttam, hogy egymásnak vannak teremtve. sajnos ez is megvalósulhat mindenkinél, és nehéz jó tanácsot adni, hogy mi ilyenkor a teendő.
saját magam kapcsolatait sem tudom értelmezni, és megfejteni még mindig. de beszélni jó róluk és valaki mindig meghallgat. én meg bízok abban, hogyha rákérdezek a szerelem témáról az illetőnél, akkor a true love story-t fogja elmesélni és nem a másikat.
(mondjuk bevallom kezdem kicsit elveszteni a hitemet ezekben a dolgokban, mert kevés boldog embert látok manapság. de biztos én nézek rossz helyen körbe szerintem. sok boldog ember van, meg sok igaz szerelem, csak másik kontinensen vagy bolygón.)
8 megjegyzés:
Na, persze, true love story. Gondolom, mindenki úgy találta meg az igazit, hogy közben kicsinált egy náci terrorista főgonoszt fél kézzel. Nem tudom, miért hiszi szinte mindenki azt, hogy a szerelem a valóságban úgy működik, mint a filmekben. Ezzel nagyon félrenevelték az embereket.
Pont tegnap beszélgettem egy barátommal ilyen témákról, és azt állapítottuk meg, hogy mostanában sokkal több boldogtalan ember, és tönkrement, vagy esélytelen kapcsolat van, mint régebben.
A "sors" témáról pedig az a véleményem, hogy hiába rendel valakiket egymásnak a sors (bár bevallom, és nem igazán hiszek ebben), attól még nekik is tenni kell azért, hogy az egész működjön is. A sorsra max. úgy lehet gondolni, mint kerítőre, de a többi már az érintetteken múlik :)
Szió!
Szerintem ne veszítsd el hited, mert még semmi sem dőlt el. Nem biztos, hogy lehet az érzelmi dolgokat analizálni, inkább csak átélni. Abban egyet kell értenem az előttem szólókkal, hogy hiába találja meg az ember a társát, attól még dolgozni kell a kapcsolaton mindkét félnek.
Milyen vicces, hogy ki mit olvas ki ebből a bejegyzésből.
@DuDe: semmivel sem több a boldogtalan ember, mint régebben, csak többen jönnek rá, hogy nyugodtan ki szabad mutatni, ha boldogtalan vagy, és nem kell úgy tenni, mintha.
Egyetértek kardigánnal. :)
Én nem hiszek a nagy Ő-ben, a szerelemben hiszek. Úgy gondolom, hogy nagy ŐK vannak, akik az életünk meghatározott pillanatában a nagy szerelmet jelentik. Ami lehet, hogy elmúlik, de ez nem azt jelenti, hogy ne lett volna egy tökéletes és boldog kapcsolat. Csak éppen lehet, hogy nem a megfelelő pillanatban/életszakaszban volt két ember egymás mellett.
De a környezetemben lévő párokat látva mindig arra a következtetésre jutok, hogy egy kapcsolat annyira sokrétű és bonyolult, hogy egy kívülálló egyszerűen nem láthat bele, sosem fogja tudni reálisan megítélni. Mert lehet, hogy én egy kissé pocakosodó, humor nélküli, beszélgetésre képtelen embert látok a legjobb barátnőm mellett, míg ő azt az embert, aki mellé egy végigdolgozott nap után hozzábújhat, mert tudja, hogy egy fürdővel várja és meg fogja hallgatni, vagy éppen minden reggel elszállítja munkába, mert tudja, hogy a lány annyira nem tud elkészülni időre, hogy egyébként elkésne...
@kardigán és @Ildikó: ebben lehet valami... :)
Megjegyzés küldése