2012. április 29.

izomláz

elindulok.felszállok a buszra. 3 megálló után leszállok. leülök a buszmegállóba. keresek egy programot amivel mérem a futást. bemelegítek. keresek zenét. közben próbálok lelkileg felkészülni, hogy ez nem lesz egyszerű menet. érzem a Duna illatát. meg mindenféle virág illatát. elindítom a futóprogramot és nekikezdek.

megpróbálom kizárni a külvilágot. a többi futó embert. állatokat. járműveket. a zenére figyelek. meg arra, hogy ne essek el. és arra hogy futni bírjak. izomlázam van. a fejem tele van mindenféle hülye gondolattal. 1,5 kilométer után eljutok arra a szintre, hogy egy kicsit fáj a lábam, ahol izomlázam van úgyhogy már erre figyelek. a fájdalomra. meg a gondolataimra.

ez majdnem 40 perc futás, plusz a 20-20 perc oda vissza séta és tömegközlekedés arra jó, hogy elgondolkozzam. ilyenkor van időm visszapörgetni a dolgokat. az elmúlt estét. az előző hetet, hónapokat, éveket vagy akár csak órákat. nem jövök rá világmegváltó dolgokra futás közben, de jól esik csak magammal lenni, meg a gondolataimmal. 

egy valamit szoktam leszűrni futás közben, hogy néha nem úgy csinálom a dolgaimat, ahogy kéne, de legalább az én lelkiismeretem tiszta. 

az izomláz meg mindig elmúlik. ahogy minden más is.

2012. április 25.

baszd meg szívem!

egy kicsit hihetetlen abba belegondolni, hogy 24 órája ilyenkor Szegeden a JATE klubban ugráltam a Kiscsillag Holding című dalára (meg még sok sok másikra is) Istvánnal. 

ő nem hitte, hogy én komolyan gondolom, hogy lent leszek a ház előtt 5 perc múlva mikor megírta, hogy akkor menjünk Szegedre. én nem hittem el, hogy ő tényleg itt lesz 5 percen belül és tényleg lemegyünk.

de hát #mostvannyár #mostvagyunkfiatalok vagy mi. élmény volt! és muszáj leírnom megint, hogy a Kiscsillag még mindig jó élőben, akkor is ha Lovasi elfelejti a szöveget.

bónusz, hogy végre láttam Szegedet egy kicsit közelebbről a tavaly nyári 3 perces ott tartózkodásos átszállásom után. tök szép város, ahol kedves emberek laknak és van ultramenő kivilágított körforgalom, szép új villamosok, sok sok tér és pad, a villamossínek között meg igazi fű van. és a saját két szememmel láttam, hogy van Meki is! :D 




A Hold inget vált este
Árnyékom mögött
Indul a város be, csak én nem jövök
A házak egy liftben indulnak el, emeletek, szobák, ajtók,
Le aztán fel
Felettem záródnak észre sem veszem
Felhő, lombok, szerelmek, baszd meg, szívem!

2012. április 23.

there's gotta be more to life

olyan semmilyen hangulatom van. alig aludtam éjjel, volt vagy hajnali fél 3 mire effektív alvást sikerült produkálni. hajnali 5 óra 45 előtt holtkómásan nem igazán voltam képes az összefüggő és értelmes beszédre a telefonban, amikor egy kedves fiú felhívott, mert megígérte. magamhoz képest nagyon korán keltem és azt hiszem elszoktam már ettől. vidékről még mindig fárasztó beérni a városba.
napközben egész sokat dolgoztam, volt pár üresjárat, de túlélhető volt ez a nap is. miután hazaértem el akartam menni futni, de helyette bealudtam 1.5 órára. aztán elrohantam a boltba vettem egy chipset meg egy kroászont, mert majdnem éhen haltam.

az esti mosásnál kihagytam a színfogó kendőt a mosógépből és az egyik új pólóm befogta a fehér atlétámat kékes-rózsaszínre. dolgoztam még előre is és olvastam is még ma.

és még csak hétfő van.
én meg rohadtul unalmas lány vagyok ezen blogpost alapján. 

lassan telnek a percek. kéne valami pörgés. 

ugyanitt: érzem, hogy a hétvégén lesz valami durva dolog. valami nem jó, de nem tudom megmondani hogy mi és kivel. csak érzem.

2012. április 21.

ébredés

szeretem ezt a verset és szerintem már szerepelt a blogban, de most újra felrakom. 

azt vallom, hogy sosem kár ezért egy bejegyzés sem.


ugyanitt: mindjárt nyár!

Szabó Lőrinc
II. ÉBREDÉS
Különbéke (1935) 

Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal a réten át;
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá.
Azt hitte, hogy még alszom s megölelt
s én mozdulni sem mertem, félve, hogy
felébredek és álomnak remélve,
hogy ébren vagyok… és húnyt szemmel és
mozdulatlanul és remegve tűrtem,
hogy karjaimba fészkelje magát,
s mintha egyetlen érzék erejébe
gyült volna testem-lelkem minden éhe
és szomja és a beteljesedés
minden igérete, csak a tapintás
néma ajkával s vak szemeivel
szürcsöltem, láttam, éreztem, öleltem
az égi vendég ajándékait:
ujjainak játékában a napfény
lobogó lepkéit, karjában a
rét illatának harmatos husát
s egész testében az egymásbaringó
felhők mindenütt egyforma ölét.
Mondom, húnyt szemmel, mozdulatlanul
feküdtem ott a gyanútlan karokban,
de mikor végre álom s ébredés közt
félig tolvaj s fél-részeg öntudattal
megloptam az istenek gyönyörét,
nem bírtam tovább és csókolni kezdtem
és felütöttem szememet… Ő
ép fölnézett rám. A kedves mosoly
megüvegesedett rémült szemén,
arcán elsápadt és kigyúlt a szégyen:
Te meglestél!... – sikoltotta, s felugrott
és menekült, már az ablakhoz ért
és belefoszlott a hajnali égbe.
Én felültem és értelmetlenül
és soká bámultam magma elé:
szénaszag csapott be az ablakon,
messziről zúgott a hegyi patak,
a szoba még sötét volt, de a nap már
ágyamra tűzött, és a takarón
úgy pihent a fény tűzfátyola, mint
egy odadobott könnyű arany ing.

2012. április 20.

lány ipoddal

ma én voltam a lány a padon az ipoddal iphone-nal és nem bántam. szeretek padokon ülni a napfényben, zenét hallgatni és csak úgy lenni. ma voltam eleget egyedül (meg másokkal is egy kicsit) holnap még többet leszek, bár javarészt egyedül. de nem baj.

kezdem megszokni.




Egy lány ipoddal ül a padon
lángol a napfény a kirakaton
üvegén ott van ő és a nagyvilág
ringó kosztümben idegenek
alkotnak úszó szigeteket
bámulnak a villamos után
fillérekből ragyogó nők egyruhás fiúk
álmaitól tönkrejárt a kopott nagykörút
a csillogás gagyi, semmi sem az ami
a szíved, a szíved kínai
a szív made in china

ha én lennék a szerelmed

múltkor nem sikerült az A38-as hajóra jegyet venni, de az Akváriumban már jutott. 1 hete már megvettük a jegyeket, amikor Dorina egy gyenge pillanatában igent mondott, hogy eljön velem. 

kellett nekem ez a koncert.

szeretem az összes Kiscsillag számot, pluszban kinyitották a klub nagytermét, Lovasi még mindig idióta, a zenekar egyetlen helyes tagja még mindig Ábel a dobos, aki szólózott is. volt sok kedvenc dal, volt ugrabugra. Lovasi küldött dalt a Kolin bandának, kiderült Lecsó jó lenne új köztársasági elnöknek mert korrekten korrupt és utoljára 10 éve játszottak az akkor még Gödörnek nevezett helyen, és még Kispálként. volt Kockacukor, Elegáns tűnődés, Van-e szándék, Fishing on Orfű, Mol kútnál, Feketemosó, Bánat, Olajoshordó, Sirály meg még egy halom kedvenc.

mondjuk a Ha én lennék a szerelmedet egyelőre nem sikerült még überelnie egy dalnak se. ez ilyen örök kedvenc, bárhol, bármikor. akkor is ha szerelmes vagyok, akkor is ha nem.

(ugyanitt: ááááhhh hagyjuk. nem írok nyálas dolgokat a szerelemről, mert száni dolog lenne. csak leírom apró betűkkel: jó lenne már szerelmesnek lenni és szeretve lenni, de úgy igazán!

Ha én lennék a szerelmed
Biztos nevetnél néha
Persze nem többször mint most
Csak rosszabb vicceken ha én a
Szerelmed lennék
Mindig máshogy neveznélek
Termések állatok kis izék
Magamban most is beszélek

Ha én lennék a szerelmed

Biztos hogy a miénk lenne
Az egyszerű igazságok boltja
És te eladó lennél benne
Ősszel mindig lemennénk
A tengerpartra szlottyos fügét
Enni a kiégett fű közül
Akkor ha én lennék

Ha én lennék a szerelmed
Sok szerencsét hozzám
Ígérem nem leszel hibás
De sok múlik majd a kémián
Én már elterveztem mindent
Egy életre elég a dolgunk
Igérem nem lesz sok időnk
Egyedül lenni úgy már voltunk

 

2012. április 19.

csillag vagy fecske?

ma megnéztük a Vígszínházban "A lovakat lelövik ugye?" színdarabot és felcsendült benne a Csillag vagy fecske. és most ez szól repeat és egyébként is. ez az a nap, amikor nem tudom eldönteni, hogy mitől volt jó, miért volt érdemes felkelni és csinálni a dolgaimat. 

olyan magammal össze nem egyeztethető gondolataim vannak, hogy én is meglepődök rajta. érzem, hogy egy hajszál választ el attól, hogy rázúdítsam a világra ezeket, csak egy kicsi kell hozzá, egy kis alkalom, egy kis szó, egy rövid mondat. egy bármi.

de én nem akarok alkalmakat. nem akarok szavakat hallani, nem akarok mondatokat olvasni. néha nem akarok én már semmit sem úgy hiszem.

nem akarok embereket megbántani.




Maradj otthon, nézzél TV-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én

Végül is mindegy is

Tudtam, hogy nem is jössz
Este csillag voltál
Nappal meg fecske

Minden föld bevetve

Minden nő rendbe
Na, ezt hagyom itt neked
Te csillag vagy fecske!

2012. április 17.

választások

elég sok olyan dolgot csináltam (és csinálni is fogok) az életemben (életemmel), amivel nem értettek (értenek) mások egyet. de a választások még mindig az enyémek és a következményeket is én viselem. 

"lesz akit ez zavar (vagy zavarni fog), de nem sértődök meg ezen, csak köcsögségnek fogom tartani" -  hogy idézzek magamtól egyet

"majd én tudom!" - hogy idézzek egy klasszikust mástól.

2012. április 16.

helló nyár!

tavaly ilyenkor egy kicsit melegebb volt, de akkor is volt 4SQ nap és az alkalmazással lehet pasizni/csajozni (sztori itt). szó is volt róla ma az egyik előadásban :)

vicces egyébként, hogy a Timehop alkalmazással nyomon lehet követni, hogy hová csekkoltam 1 éve (ugyanott vacsoráztam tavaly, ahol ma este, bár ez szimplán véletlen volt), és ahogy akkor írtam az még mindig érvényes marad (igaz már egy kicsit másként).

"de most minden olyan jó, úgyhogy elég ennyi :)" 
  
szóval ezek mennek meg a bárányfelhők





tudom Fluor Tomi dalát berakni sok sok követővesztést jelent, de valamiért ma ezzel a dallal keltem, úgyhogy álljék itt. ebben is vannak felhők meg napsütés. ugyanitt mindjárt nyár!

"azt kérdezted, a nap a felhők felett mindig süt-e, hát persze te kis hülye"

a bejegyzés címe

vannak olyan hétvégék, amik úgy jók, ahogy megtörténnek.

leírhatnám ezt hosszan, meg kifejthetném csilliónyi karakterben, hiszen ez nagyon menne, de nem akarom. 

megtartom az élményeket, a nevetéseket, a sztorikat, az érzéseimet és a gondolataimat magamnak. nem mellékesen a tanulságokat is levontam csendben magamban. 

_és ez így jó most_

2012. április 14.

vad fruttik

eddig ha jól számolom három Vad Fruttik koncerten voltam. három éve a Fishing on Orfű fesztiválon, tavaly a Volt fesztiválon, augusztus végén pedig a Zöldpardonban.

mindig más benyomásaim voltak a koncertek után és mindig más és más számért voltam oda éppen akkoriban tőlük. jó, persze az örök kedvenc a Nekem senkim sincsen című dal, milliószor szerepelt a blogban #életem hastaggel, de most nem ez aktuál kedvencem, hanem a Kemikáliák. remélem este felcsendül ez is az Akváriumban.

"Tessék vedd be a gyógyszereid,
a kéktől elalszol, a sárga mosolyra derít.
Örökölt probléma,
az álmatlanság és a depressziós véna."



 


"De mondom, nincs semmi baj, 
csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj. 
Asszem jól vagyok, a testem virul,
a lelkem kicsit halott." 


2012. április 13.

napi anno április 13.

2006. április 13. a Csillámpóni rezidencia felújítás alatt állt, így én hetek óta az akkori pasimnál és szüleinél (Szabiéknál) laktam. arról blogoltam, hogy jó ott lenni, de rohadtul szeretnék már a saját szobámban, a saját ágyamban, a saját ágyneműmben aludni.

2007. április 13.életemben először voltam a Gödör klubban, mert nyertem jegyeket a Heaven Street Seven koncertjére. mivel Szabi előző nap zh-zott és nem aludtam semmit sem mert tanult, így este 22:00 előtt el jöttünk a Deák térről, mert el kellett érni a 22:50-es vonatot. és igen! egy percet sem láttam a koncertből, mert addig kb csak hangoltak. én maradtam volna tovább, ő húzta a száját, hogy menjünk haza mert fáradt és nem érdekli a zenekar, úgyhogy végül engedtem. ez a kép a koncert napján készült, asszem itt már sejtettem, hogy elfuserált estém lesz a végére. (azóta is bánom, hogy nem maradtam ott a koncerten)

2008. április 13. Szabival az Állatkertbe mentünk, mert kaptam ingyenjegyeket a cégnél. simogattam tevét, görényt, ráját és készült vagy 800 fotó (nem én fotóztam egyébként). voltunk vásárolni cipőt nekem, meg megnéztük a Szakíts ha bírsz című filmet dvd-n.  utána azt hiszem sikerült össze is vitáztunk a filmen mindenféle párkapcsolati látásmód miatt.  (#arcpálma)

2009. április 13. Húsvét hétfő volt és senki sem locsolt meg így vekengtem egy sort, hogy el fogok hervadni. anyuék elhúztak bográcsolni így én itthon maradtam tanulni a zh-imra. délután később kimentem hozzájuk, de csak arra volt erőm, hogy végigfeküdjek egy pléden és aludjak. olyan tavaszi fáradtság volt rajtam, hogy nem igazán voltam használható. arról írtam még, hogy várom a másnapi spinning órát és indult vagy 4 kampány is a site-on, plusz halom beadandót kellett megcsinálnom úgyhogy zajlott az élet egyedül is.

2010. április 13. megnéztem Edina barátnémmal a Kedves John! című full romantikus filmet a moziban és bőgtünk egy sort rajta. igaz nekem volt pasim, így átéreztem a filmet távkapcsolati szempontokból. amúgy hetek óta 20 órás nonstop pörgéssel üzemeltem így ki kellett szakadni a világból és erre ez a film teljesen jó volt. 6-kor kelés, meló délután 4ig, angol óra 5-től 8-ig, este 10-re hazaérés hajnali 1-ig beadandó írás és tanulás. ekkoriban kellett leadnom a szakdogám hipotézisét, de semmi sem jutott eszembe, így végül úgy mentem az órára, hogy ott találtam ki miről írok. (utólag jó döntés volt) 

2011. április 13. 12 napja laktam Pesten a szakdogám leadásáig már csak pár nap volt hátra így full stresszes voltam. munka mellett próbáltam írni, közben pedig igyekeztem nem idegrohamot kapni. az mondjuk segített akkoriban, hogy egy kedves fiú fogta magát és elvitt a Teszkóba fagyasztott málnát venni és ott vigyorgott mikor kipakoltam a legalább 5 csomag fagyasztott málnás zacskót a teszkó szalagjára. ugyanezen a napon írtam arról a 7 dologról amit megtanulhat az ember a szerelmi csalódásaiból (és tényleg!)

2012. április 13. pontban délben (másodszorra is) sikerült felébredtem, majd kitakarítani az albérletet és délután hazaérkeznem anyuékhoz. bringáztam a naplementébe a faluban egy 7 km-eres kört, hogy levezessem a felesleges energiáimat és egész nap Kispál és a borzt hallgattam. szeretem a péntekeket, még akkor is ha ma mindenki oda meg vissza volt, hogy ez balszerencsés nap. (nekem nem)

mégegyszer

mostanság elég sokszor hallgatok Kispál és a borzt. régen akkor hallgattam a dalaikat, ha szomorú voltam és enyhén depresszív. ez manapság nincs így, csak úgy egyszerűen jól esik nosztalgiázni azokon a dalokon, amiken egykor bőgtem, szomorkodtam, sétáltam, bringáztam, ugráltam egy koncerten, hangosan énekeltem őket másokkal együtt mindenféle random helyeken, sőt azt hiszem egyszer sikerült a Velőrózsák albumra megírnom egy baromi hosszú és durva levelet is az egyik (azóta már ex) pasimnak.

szóval mégegyszer van és jövő héten egy ráadás Kiscsillag koncert. ha már Lovasi András!




"Köszönöm, hogy mikor királynak hittem magam
Nem szóltál és hagytál egy ideig az udvarodba' kóborolni
Hogy az alattvalóid is beavattad és ők is hódoltak nekem
Jó móka lehetett, de én is megtaláltam a számításom

Csak még egyszer

Még egyszer
Még egyszer
Még egyszer
Kapudon kopogtatok, aztán meg dörömbölök,
Hogy engedj be éjjel
Ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel, ma éjjel"

2012. április 10.

két vallomás versben

először is boldog születésnapot József Attilának. másodszor pedig legalább ma olvassatok verseket a Költészet napja alkalmából. vagy legalább megzenésítve hallgassatok meg kettőt. mondjuk a következő kettőt. 

az első egy JA vers Ágnes Vanillától megzenésítve, a másik pedig a Kávészünettől egy Varró Dani vers. egyébként a Kávészünetet fogom ma meghallgatni élőben az Akváriumban. tökéletes program lesz ez hét második keddjéhez. 

és miért pont ez a két vers? mert mostanság (mindig) kicsit bipoláris személyiség vagyok. az egyiktől nagyon jó kedvem lesz a másiktól meg legszívesebben eret vágnék magamon. hát ezért! most felváltva hallgatom.

(igen! tudom, hogy nem vagyok normális!)

Igaz-e, hogy érezlek most is,
Amikor messzire vagy tőlem?
Mért hagytál el, hogyha kívánsz,
Ha bennem lehetsz csak ünneplőben.


Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót? ...


Tudom, hogy jössz majd. Úgy esel belém,
Mint szép, szikrázó mennykő a tóba!
De megégetnők-e a világot,
Vonagló lángokként összefonódva?


Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
(Mért fáradnak el a rohanók?)
Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót? …
(Karcsú, viharra teremtett hajót?)


S pocsolyákba árkolt bús arcomba
Birnál-e nézni, ha én is belelátnék? ...
Ó asszonyom, te balga, te bolond,
Játszót-játszó, ostoba, semmi játék!


Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
(Mért fáradnak el a rohanók?)
Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót? ...
(Karcsú, viharra teremtett hajót?)


Igaz-e, hogy érezlek most is,
Amikor messzire vagy tőlem?
Mért hagytál el, hogyha kívánsz,
Ha bennem lehetsz csak ünneplőben.


Mért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Mért fáradnak el a rohanók?
(Mért fáradnak el a rohanók?)
Mért rág szú-módra szét a tenger
Karcsú, viharra teremtett hajót? ...
(Karcsú, viharra teremtett hajót?)


Hmmmmmmm….
(Mért fáradnak el a rohanók?)
Ó asszonyom, te balga, te bolond,
Játszót-játszó, ostoba, semmi játék!
(Karcsú, viharra teremtett hajót?)


Igaz-e, hogy érezlek most is,
Amikor messzire vagy tőlem?
Mért hagytál el, hogyha kívánsz,
Ha bennem lehetsz csak ünneplőben.






Hát el vagyok egészen andalodva,
és gyönge szívem, ímé, reszketeg,
mióta éjjelente, hajnalonta
veled titokban ímélezgetek.


Nem kell megszólítás, se semmi cécó,
és az se baj, ha nincsen ékezet,
csak kebelembe vésődjék e négy szó,
hogy: Önnek új levele érkezett!


Az egész világ egy linkgyűjtemény,
az emberek, a tárgyak benne linkek,
bárhova kattintok, te tűnsz elém,
te vagy felvillanó websiteja mindnek.


Te dobogsz bennem, mint versben a metrum.
Föltettem háttérnek a képedet,
s míg körülöttünk szikrázik a chat room,
látlak, miközben vakon gépelek.


Hiába nem láttalak még, az embert,
ha minden betűd mégis eleven,
ha érezlek, mint kisujjam az entert...
Van nulladik látásra szerelem?


2012. április 7.

titanic

15 év után fura volt megnézni újra elejétől a végig a Titanic-ot. nem ilyenre emlékeztem. minden mondatnak más jelentése volt, Jack és Rose kapcsolata is másféle értelmet nyert.

1998-ban láttam a filmet először VHS kazettán a szomszéd csajokkal, de 1997-ben már tudtam, hogy lesz egy film erről a híres hajóról. arra élénken emlékszem, hogy annyi poszteren láttam Leonardo DiCaprio-t, hogy kicsit bele is zúgtam. természetesen kinn volt a falamon a Bravo újságból szerzett Titanicos poszter és bár moziba nem jutottam el, hogy megnézzem nagy élmény volt látni a több mint három órás monumentális alkotást 11 évesen is. arra emlékszem, hogy a kazetta másolt volt, és a szomszéd csajok (17-19 évesek voltak akkor) végigbőgték a filmet. nekem csak szimplán fura volt a film.

akkor én még nem tudtam mit jelent elveszíteni egy embert, akkor még nem tudtam milyen szerelmesnek lenni, milyen annyira vágyni a másikra, hogy egymásnak estek bárhol, ahol lehetőségetek van rá, milyen bízni valakiben annyira, hogy képes lennél utánaugrani vagy ellentmondani bárkinek, aki nem ért egyet azzal, hogy te őt szereted.

bár sokan végtelenül nyálasnak tartják a Titanic-ot a sztorija miatt, engem ez nem tud érdekelni. úgy ahogy van az egész jól van összerakva. most így 15 évvel később rengeteg mondat jött le viccesen, és Jack és Rose kapcsolata sem volt annyira romantikus mint kislányként végignézve, de megérte mind a 3 óra 14 percét az újranézése, pedig amikor beültem a moziba paráztam, hogy "úristen, ez borzalmas lesz". de mégsem. sőt!

nosztalgiázni amúgy is jó dolog!



2012. április 4.

instant karma

először is: küldeném!




másodszor: nagyon unatkoztam, ezért meghallgattam 10x a Sugarloaftól az Instant karma című dalát, aztán mivel nem volt a neten dalszöveg, gyorsan leírtam és beküldtem a zeneszövegre.

harmadszor: vannak tanulságok, majd ha lesz kedvem/időm leírom őket. ennek az ideje akkor fog eljönni ha nem kapok agyfaszt közben különböző emberektől, webkettőtől és ilyenektől.

egyébként meg sokat mosolygok, néha magamtól is sikerül, néha ki kell kényszeríteni. 

Olyan hűh de bölcs ez a nagyvilág
Az agyamra száz graffitit firkál
Belehülyülök annyi a jó tanács
Hogy mitől lehetek más
Nem kell, sem brand, sem trend
Csak rend, kint bent
Nincs east, west
Az ember észt-veszt

Nyomják , tolják jól arcba bele
Blablablablablabla
Nyenyenyenyenyenye

Majd én magamnak megmondom mi a jó
Online most nem kell várnod, vásárolj instant álmot
Egyik fülemen be, másikon ki a szó
Évától hoztunk almát , rendelj most instant karmát

Ezer fokon már olt az agymosás
Nincs fék, nincs felfogás
Csak köpöm vissza még én is a szent igét
Pedig nem hiszem rég


Hisz nem kell
Nem kell sem brand, sem trend
Csak rend kint bent
Nincs east, west
Az ember észt-veszt

Nyomják tolják beléd a szólamot
Miért folytatsz vesztes harcot
Húzunk rá műbőr arcot


Majd én magamnak megmondom mi a jó
Online most nem kell várnod vásárolj instant álmot
Egyik fülemen be, másikon ki a szó
Évától hoztunk almát , rendelj most instant karmát

2012. április 3.

rész-egész




most akadtam rá és repeatbe tettem. furán szomorú dal, pedig nincs baj.
csak én vagyok az a lány, aki előszeretettel hallgat szomorú dalokat.

Nincsen más régen, csak te vagy
Éjjel holdról tépsz gombokat
Így egymás mellett minden rész egész
Úgy szívom lényedet be én
Mint légben szálló oxigént
Egy Holdról visszatérő űrhajós
Rövid a nyár
Nélküled már üresek gyümölcsfák
A te hibád
Nélküled már monoton a mennyország
A világegyetem túl tág
Voltam már használt, rossz tükör
Ami mindent folyton felnagyít
Rémképek néznek rám, ha nem vagy itt
Úgy szívom lényedet be én
Mint légben szálló oxigént
Egy Marsról visszatérő űrhajós
Rövid a nyár
Nélküled már üresek gyümölcsfák
A te hibád
Nélküled már monoton a mennyország
A világegyetem túl tág