depressziós, de mindig is közel álltak hozzám azok a dolgokat, amiktől lehet szenvedni. lehet mazochista vagyok inkább? tuti! még az a szerencse, hogy ezek az érzések viszonylagosan gyorsan elmúlnak elég egy aranyos mondat, vagy egy telefonhívás :) és ilyenekből hála, mindig kijut és kizökkent a rossz gondolatokból. amúgy meg szeretek élni, de nem mindig fejékig tejfel!
Azzal nyugtatjuk magunkat, hogy a baj csak másokkal esik meg, nem velünk. Aztán egy nap bekövetkezik. Lerombol mindent. Az emlékeket, az érzéseket. A szív megtelik fájdalommal, betelepszik, nézi, ahogy szenvedsz. Azt mondjuk, hogy ezt nem lehet túlélni, de aztán az élet fogva tart, nem tudni, miért.
Azzal nyugtatjuk magunkat, hogy a baj csak másokkal esik meg, nem velünk. Aztán egy nap bekövetkezik. Lerombol mindent. Az emlékeket, az érzéseket. A szív megtelik fájdalommal, betelepszik, nézi, ahogy szenvedsz. Azt mondjuk, hogy ezt nem lehet túlélni, de aztán az élet fogva tart, nem tudni, miért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése