Babám - Vidd el

holnap olyan koncertre megyek, ahol fellép a Babám együttes is. meg a Fókatelep. és lesz Kesh is (őket azt hiszem nem kell bemutatni, a blogon ezerszer megfordultak már itt, az összes pesti koncertjükön ott voltam már nem egyszer stb..stb..) EVENT ITT >>>

nem fűzök hosszú kommentárt a belinkelt dalhoz biztos ez is elhangzik majd a koncerten. keresgélés közben akadtam rá és csak le akartam írni a szöveget (mert sehol sem találtam), aztán valahogy úgy jött ki közben, hogy jól kibőgtem magam a dalon. ez az este, ez úgy tűnik ilyen. 

nemrég néztem meg a Most jó (Now is good) című filmet (igen, azon is végig bőgtem), amiben Dakota Fanning egy leukémiás haldokló lányt alakít aztán elgondolkoztam ezeken a dolgokon. hogy milyen ha tudod előre, hogy meghalsz, meg mennyire más ha hirtelen történik meg minden. és mennyire más azoknak is, akik fel tudnak előre készülni erre és azoknak akik nem.

csak ennyi. 

lesz vidámabb post is majd hamarosan, mert jó dolgok történnek azért a háttérben, csak keveset írok mindenhová, mert valahogy jobb megélni, mint a világgá kürtölni, azt ami van.

Babám - Vidd el

azt gondoltam megáll az idő
nem lesz sírás, nem lesz temető
azt gondoltam megölelem még
százszor ezerszer gyenge testét
úgy hittem még mesél nekem
végignézi göröngyös életem
reméltem lesz elég időm
még szeretni őt, még szeretni őt

repülj madár, szállj el fecske,
bajszos arkangyal úgy takarj be
rózsás csókokat piros almákat
édes szőlőt, mohácsi táját
vidd el neki fehér galambom
fekete szemem, huncut mosolyom
megbántam mindent eljött az óra
ráborulok én is a koporsóra

elmúlt a tél, eljött az eső
elmossa a véres lepedőt
lassan a magokból hajtások lesznek
új fák nőnek, új fák nőnek
azt hittem még sírunk s nevetünk
énekelsz nekünk, énekelsz nekünk
eljött a nyár, eljött az Isten,
hitet adni ilyen minden kincsem

lost and found

ma egy kicsit elvesztettem magam.

(holnapra nagyon remélem, hogy meg lesz minden, úgy ahogy annak lennie kell)

tudom, hogy nem minden nap ilyen mint a mai, amikor is délután 3-tól este 6-ig a tapétát néztem és azt, hogy hogyan változnak rajta a kinti napsütés által odavetett árnyak és azon gondolkoztam, hogy vajon mitől lehetne jobb nekem. persze, nem jöttem rá.

egyébként valamikor múlt héten rátaláltam Lianne La Havasra és azóta nagyon sokszor végigpörgettem az albumát. hallgassatok ti is bele ha tehetitek. íme az egyik kedvenc dalom tőle (aktuálkontent mára) alább meg van egy koncert videó is! enjoy! 

nyár, némafilm

ma Magdi szóba hozta ezt a dalt. tök vicces, mert reggel azt álmodtam, hogy én vagyok Bocskor Bíborka a Magashegyi Underground énekesnője. 

annyira életszerű álom volt. ültem a turnékocsiban, az anyós ülésen, lábam a műszerfalon, szoknya van rajtam, ablak lehúzva, hajamat fújt a szél és szállt össze vissza. hátul a kocsiban a zenekar tagjai és dumálgattunk mindenféle hangszerelésről, meg fellépésekről és arról, hogy nemsokára kész az új album és hogy milyen meleg van aznap és inni kéne egy fröccsöt, de sietni kell fellépni. aztán megérkeztünk, már nem is tudom hová pontosan és koncerteztünk. és én énekeltem! igaz Bíborka hangján (ha az enyémen kellett volna, akkor vált volna az álom rémálommá :) ). a fent említett dalt pont nem énekeltem az álmomban, de a Szerelemtablettát igen. meg az Ónos ablakot. a koncerten ott volt egy csomó ismerősöm a twitterről, meg rokonok, családtagok, régi ismerősök akiknek az arcára nézve az jött le, hogy tökre szeretik mind a zenét, mind a hangomat.

csak ennyi volt az álmom. butaság tudom, ilyen értelme egy szál se semmi, de olyan jó élmény volt :)

délután, amikor érkezett a vihar és ültünk a Fröccsteraszon pont szóba került az álmom, meg ez a dal, úgyhogy meg is hallgattam azóta párszor.

azt hiszem (bár nem szeretném) végérvényesen itt van a nyár vége (legalábbis az időjárás, most azt tükrözi) mondjuk nem sajnálom (és még bízok benne, hogy nincs végérvényesen vége) szerintem pár nap és visszatér majd a jó idő is.

azt hiszem a 2012-es nyaram volt a legjobb az eddigiek közül.

nem lesz nyárösszegző post, minden úgy van jól ahogy volt/van

amúgy a dal egy megzenésített Parti Nagy Lajos vers. enjoy!

Ma bolyhos csönd a nyár, keringő vattazápor,
válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától,
a cintányér, a dob, a síp, a kasztanyét
cihát lobogtat érte, pár dunyha tollpihét,
meleg szél szórja szét prüszkölve és kacagva,
vedlik a nyár, az ágynak, asztalnak is vacak fa,
bár kormos és vörös szemed az éjszakától,
s nem látod tán e boldog, fehér erdőt a fától,
szeretnek, mind szeretnek, hajlong a kába rost,
majd fognak és kifőznek, irkába papirost.
Vedlik a nyár, szivem, lenyergelt vattapóni,
na bumm sztarára bumm, hát nem fogsz folytatódni,
pofozgatsz, mint a szél, cihát és tollbabát,
na bumm sztarára bumm, nyitsz ugróiskolát,
kis ródlizó anyák, kis kölykök szája kapkod,
mi hát a fulladásod e sürgő vattahadhoz? 
az ugrabugra hóhoz egynyári némafilmen,
mind elmegyünk, na bumm, ma épp te mégy el innen,
hol forrón és puhán kering a vattazápor,
s válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától.

dugjál engem el

ma sokat hallgattam ezt a dalt. nincs tanulság. nem tudok semmiről írni.

ugyanitt: végtelenül nyár van. érzem! mindenhol és mindenkiben.





Én úgy vagyok ezzel a nyárral, mint annyi minden más vággyal,
amikor egymás partjára fekszünk, és póló nélkül cselekszünk
Igyekszem nem gondolni másra, pl. a valószínűség számításra,
vagy a rohadt kis parkoló automatára
Csak is a harmóniára. Fagyit nyalok a szádra.

Törvényt nem én tudok írni, de azt hiszem ki fogom bírni,
hogy veled mindig jobb ha látlak, és bármikor megkajálnálak
A telihold árnyékába egy hullócsillagot láttam
Simán lehet, hogy ufó de nézd meg, tök olyan mintha minket követnének

Ref:
Dugjál engem el a nyárba, s vegyél elöl valahol,
olyan messze ahol már csak mi beszélünk alapból
Fogd a kezem, s vigyél el a tengerhez de komolyan,
mutasd meg a partyvárost, tudom, hogy még van olyan

Dugd el magadat a nyárba, azt előjössz majd valahol,
látod hogy a fejem felett már az élet zakatol
Ki vagyok, hogy nem lehet elszívni egy cigit, cafatul
Messze vigyél, ahol már csak mi beszélünk magyarul

baszd meg szívem!

egy kicsit hihetetlen abba belegondolni, hogy 24 órája ilyenkor Szegeden a JATE klubban ugráltam a Kiscsillag Holding című dalára (meg még sok sok másikra is) Istvánnal. 

ő nem hitte, hogy én komolyan gondolom, hogy lent leszek a ház előtt 5 perc múlva mikor megírta, hogy akkor menjünk Szegedre. én nem hittem el, hogy ő tényleg itt lesz 5 percen belül és tényleg lemegyünk.

de hát #mostvannyár #mostvagyunkfiatalok vagy mi. élmény volt! és muszáj leírnom megint, hogy a Kiscsillag még mindig jó élőben, akkor is ha Lovasi elfelejti a szöveget.

bónusz, hogy végre láttam Szegedet egy kicsit közelebbről a tavaly nyári 3 perces ott tartózkodásos átszállásom után. tök szép város, ahol kedves emberek laknak és van ultramenő kivilágított körforgalom, szép új villamosok, sok sok tér és pad, a villamossínek között meg igazi fű van. és a saját két szememmel láttam, hogy van Meki is! :D 

A Hold inget vált este
Árnyékom mögött
Indul a város be, csak én nem jövök
A házak egy liftben indulnak el, emeletek, szobák, ajtók,
Le aztán fel
Felettem záródnak észre sem veszem
Felhő, lombok, szerelmek, baszd meg, szívem!

there's gotta be more to life

olyan semmilyen hangulatom van. alig aludtam éjjel, volt vagy hajnali fél 3 mire effektív alvást sikerült produkálni. hajnali 5 óra 45 előtt holtkómásan nem igazán voltam képes az összefüggő és értelmes beszédre a telefonban, amikor egy kedves fiú felhívott, mert megígérte. magamhoz képest nagyon korán keltem és azt hiszem elszoktam már ettől. vidékről még mindig fárasztó beérni a városba.

napközben egész sokat dolgoztam, volt pár üresjárat, de túlélhető volt ez a nap is. miután hazaértem el akartam menni futni, de helyette bealudtam 1.5 órára. aztán elrohantam a boltba vettem egy chipset meg egy kroászont, mert majdnem éhen haltam.

az esti mosásnál kihagytam a színfogó kendőt a mosógépből és az egyik új pólóm befogta a fehér atlétámat kékes-rózsaszínre. dolgoztam még előre is és olvastam is még ma.

és még csak hétfő van.
én meg rohadtul unalmas lány vagyok ezen blogpost alapján. 

lassan telnek a percek. kéne valami pörgés. 

ugyanitt: érzem, hogy a hétvégén lesz valami durva dolog. valami nem jó, de nem tudom megmondani hogy mi és kivel. csak érzem.

lány ipoddal

ma én voltam a lány a padon az ipoddal iphone-nal és nem bántam. szeretek padokon ülni a napfényben, zenét hallgatni és csak úgy lenni. ma voltam eleget egyedül (meg másokkal is egy kicsit) holnap még többet leszek, bár javarészt egyedül. de nem baj.

kezdem megszokni.

Egy lány ipoddal ül a padon
lángol a napfény a kirakaton
üvegén ott van ő és a nagyvilág
ringó kosztümben idegenek
alkotnak úszó szigeteket
bámulnak a villamos után
fillérekből ragyogó nők egyruhás fiúk
álmaitól tönkrejárt a kopott nagykörút
a csillogás gagyi, semmi sem az ami
a szíved, a szíved kínai
a szív made in china

ha én lennék a szerelmed

múltkor nem sikerült az A38-as hajóra jegyet venni, de az Akváriumban már jutott. 1 hete már megvettük a jegyeket, amikor Dorina egy gyenge pillanatában igent mondott, hogy eljön velem. 

kellett nekem ez a koncert.

szeretem az összes Kiscsillag számot, pluszban kinyitották a klub nagytermét, Lovasi még mindig idióta, a zenekar egyetlen helyes tagja még mindig Ábel a dobos, aki szólózott is. volt sok kedvenc dal, volt ugrabugra. Lovasi küldött dalt a Kolin bandának, kiderült Lecsó jó lenne új köztársasági elnöknek mert korrekten korrupt és utoljára 10 éve játszottak az akkor még Gödörnek nevezett helyen, és még Kispálként. volt Kockacukor, Elegáns tűnődés, Van-e szándék, Fishing on Orfű, Mol kútnál, Feketemosó, Bánat, Olajoshordó, Sirály meg még egy halom kedvenc.

mondjuk a Ha én lennék a szerelmedet egyelőre nem sikerült még überelnie egy dalnak se. ez ilyen örök kedvenc, bárhol, bármikor. akkor is ha szerelmes vagyok, akkor is ha nem.

(ugyanitt: ááááhhh hagyjuk. nem írok nyálas dolgokat a szerelemről, mert száni dolog lenne. csak leírom apró betűkkel: jó lenne már szerelmesnek lenni és szeretve lenni, de úgy igazán!) 

Ha én lennék a szerelmed
Biztos nevetnél néha
Persze nem többször mint most
Csak rosszabb vicceken ha én a
Szerelmed lennék
Mindig máshogy neveznélek
Termések állatok kis izék
Magamban most is beszélek

Ha én lennék a szerelmed
Biztos hogy a miénk lenne
Az egyszerű igazságok boltja
És te eladó lennél benne
Ősszel mindig lemennénk
A tengerpartra szlottyos fügét
Enni a kiégett fű közül
Akkor ha én lennék

Ha én lennék a szerelmed
Sok szerencsét hozzám
Ígérem nem leszel hibás
De sok múlik majd a kémián
Én már elterveztem mindent
Egy életre elég a dolgunk
Igérem nem lesz sok időnk
Egyedül lenni úgy már voltunk
 

csillag vagy fecske?

ma megnéztük a Vígszínházban "A lovakat lelövik ugye?" színdarabot és felcsendült benne a Csillag vagy fecske. és most ez szól repeat és egyébként is. ez az a nap, amikor nem tudom eldönteni, hogy mitől volt jó, miért volt érdemes felkelni és csinálni a dolgaimat. 

olyan magammal össze nem egyeztethető gondolataim vannak, hogy én is meglepődök rajta. érzem, hogy egy hajszál választ el attól, hogy rázúdítsam a világra ezeket, csak egy kicsi kell hozzá, egy kis alkalom, egy kis szó, egy rövid mondat. egy bármi.

de én nem akarok alkalmakat. nem akarok szavakat hallani, nem akarok mondatokat olvasni. néha nem akarok én már semmit sem úgy hiszem.

nem akarok embereket megbántani.

Maradj otthon, nézzél TV-t
Töksötét vonatokat mutat minden csatorna
Mennek utas nincs egy se
Csak a büfékocsiban állnak (részegen)
Ketten, amelyik rosszul van az vagyok én
Kár, hogy most mutatnak az elébb még
Istent dicsértem én

Végül is mindegy is
Tudtam, hogy nem is jössz
Este csillag voltál
Nappal meg fecske

Minden föld bevetve
Minden nő rendbe
Na, ezt hagyom itt neked
Te csillag vagy fecske!

helló nyár!

tavaly ilyenkor egy kicsit melegebb volt, de akkor is volt 4SQ nap és az alkalmazással lehet pasizni/csajozni (sztori itt). szó is volt róla ma az egyik előadásban :)

vicces egyébként, hogy a Timehop alkalmazással nyomon lehet követni, hogy hová csekkoltam 1 éve (ugyanott vacsoráztam tavaly, ahol ma este, bár ez szimplán véletlen volt), és ahogy akkor írtam az még mindig érvényes marad (igaz már egy kicsit másként).

"de most minden olyan jó, úgyhogy elég ennyi :)" 
  
szóval ezek mennek meg a bárányfelhők

tudom Fluor Tomi dalát berakni sok sok követővesztést jelent, de valamiért ma ezzel a dallal keltem, úgyhogy álljék itt. ebben is vannak felhők meg napsütés. ugyanitt mindjárt nyár!

"azt kérdezted, a nap a felhők felett mindig süt-e, hát persze te kis hülye"

rész-egész

most akadtam rá és repeatbe tettem. furán szomorú dal, pedig nincs baj.
csak én vagyok az a lány, aki előszeretettel hallgat szomorú dalokat.

Nincsen más régen, csak te vagy
Éjjel holdról tépsz gombokat
Így egymás mellett minden rész egész
Úgy szívom lényedet be én
Mint légben szálló oxigént
Egy Holdról visszatérő űrhajós
Rövid a nyár
Nélküled már üresek gyümölcsfák
A te hibád
Nélküled már monoton a mennyország
A világegyetem túl tág
Voltam már használt, rossz tükör
Ami mindent folyton felnagyít
Rémképek néznek rám, ha nem vagy itt
Úgy szívom lényedet be én
Mint légben szálló oxigént
Egy Marsról visszatérő űrhajós
Rövid a nyár
Nélküled már üresek gyümölcsfák
A te hibád
Nélküled már monoton a mennyország
A világegyetem túl tág

üzenet a négy falnak

a mai nap tanulsága az, hogy mások boldogságának jobban tudok örülni még mindig, mint a sajátomnak. igazából azt hiszem úgy könnyű, hogy én nem vagyok maradéktalanul boldog, mint a legtöbb ember. úgyhogy így kiélem magam mások boldogságában és örömködök más miatt, magammal meg nem foglalkozom. ez is egy megoldás, csak utána mindig az üresség marad bennem.

főleg egy esküvő után (amit végigsírtam, boldogságomban persze) hazaérve, amikor a random lejátszó a "Nekem senkim sincsen" Vad Fruttik dalt keveri be és mások sorra találják meg a Nagy Ő-iket én meg úgy érzem, hogy soha nem megyek férjhez és pasim se lesz, ha így haladok.

persze soha ne mondd, hogy soha! lesz ez még így se!

hát ennyi az üzenet!

(sablonos lenne betenni a Nekem senkim sincs VF dalt, úgyhogy jöjjön az Üzenet)



"Ez a dal üzenet a négy falnak,
Ez a dal üzenet a csillagoknak,
Hogy nem vagyunk egyedül"

szelíd sziget a bánat

pont egy éve volt a Coelhoday, amit egy flamewar indított el a twitteren és sok visszacsatolás után megszületett belőle az InstantCoelho generátor. ma erről volt egy előadás a MeetOff-on és a preziben felvillant azon a napon írt egyik Coelho-s tweetem.

"a titkok olyanok mint a leszálló köd. sejtelmesek és egyszer csak elárasztanak, hirtelen, ahogy a nap alábukik a horizonton #coelhoday"

egyébként a tweet kapcsolódott valamihez, ahogy az összes dolog lenyomata az érzéseimnek a web2-ben, de ezt inkább ki se fejtem, mert semmi jelentősége nincs már. akkor volt, 1 éve.

bemásolok egy igazi Paolo Coelho-s idézetet, csak hogy érezzétek az igazi spirituális erőt meg a zent.

"A szavak papírra vetett könnyek. A könnyek kicsorduló szavak. Nélkülük egyetlen öröm sem ragyog, egyetlen bánat sem ér véget." (Paolo Coelho-Alef)

jah és ha már bánat akkor küldeném a Kiscsillag számot azoknak, akiknek már van jegyük a 30-ai koncertre. nekem nincs, mert sikerült addig várni míg elfogyott az összes, én meg fasz voltam szokás szerint. tanulság: nem szabad sosem másra hallgatnom, csak önmagamra meg a megérzéseimre. lehetne akár ez is egy Coelho idézet, de inkább nem írok további okosságokat, mert aki bort iszik az ne prédikáljon vizet.




"Sziget a bánat, ma sokan jöttek.
Nagy a kínálat, melegedjé' meg!
Ott van egy szép lány, tuti bánatos,
mondd neki, talán, hogy:
Nem kell mindig sportkocsikba ülni,
Vécédeszkán porokat az orrba tűrni,
Vidámnak lenni, folyton csak vidámnak.
Jajj, de nehéz lehet...
Szelíd sziget a bánat."

szívtakarítás

20% felhasználva

7691 MB/1597 MB használatban

ez a gmail fiókom aktuális statisztikája

több ezer levél. kimenő levelekkel, piszkozatokkal, beérkezőkkel meg jó pár spammel együtt.

a legfontosabb mappa mind közül mégiscsak a beérkezett levelek mappám. néha kedvet kapok, hogy végignézzem és nosztalgiázzak egy sort. több ezer beérkezett levelem gyűlt össze az évek alatt, és ezek java része a fontos kategóriába tartoznak, nem törlöm őket sosem. itt vannak a másokkal folytatott levelezések, vagy olyan értesítések, amik fontosak valamiért, valaki miatt. ma egy kicsit beleolvasgattam a régiekbe, meg lapozgattam visszafelé és találtam egy két érdekes meg tanulságos levelet. nem tudom kitörölni őket, még akkor sem ha rossz dolgokról szólnak, vagy rossz dolgokat írtak le bennük.

van egy halom elküldött levelem a beérkezők mellett természetesen. bármelyikbe is beleolvasok tudom, hogy milyen körülmények között születtek, melyiket írtam a gép előtt sírva úgy hogy már nem láttam a könnyektől a monitort, vagy melyik íródott napsütéses délelőttökön egy bögre tea mellett vagy kutyafuttában egy bkv járaton mobilról pötyögve. nagyjából az elküldött leveleim ebéd előtt születnek éhesen vagy este íródnak. a legtöbb éjjel természetesen, ezek a leghosszabbak is és ezekben tudom a legtöbb hülyeséget leírni.

a piszkozat mappába is belenéztem, szerencsére ez a mappa ami egyáltalán nem tartalmaz kínos, fájdalmas de még vicces dolgokat sem. minden levelemért vállalom a felelősséget, mindegyik beérkezőre igyekszem válaszolni és nem írok leveleket embereknek, amiket aztán nem küldök el.

persze van spam mappám is, ezt naponta csekkolom, sokszor esik be ide fontos levél, aminek nincs tárgya, de nem helyezem át őket a sima beérkezőbe, mert valamiért mégiscsak spamnek vett a rendszer és itt az eredeti helye úgyhogy marad. persze érkeznek bőven hülye reklámajánlatok, gagyi rolex órás hirdetések és olcsó viagrát kínáló levelek. tipikus spamek, amikkel tele van az internet.

van pár csillagozott levelem, néhány fontos, de ezek inkább adminisztratív okokból vannak becsillagozva nem érzelmi jelentőségűek.

néha úgy gondolom ha ennyi levelem érkezik a jövőben is akkor lassan be fog telnem a gmail fiókom. akárcsak a szívem is.

hetente próbálom takarítani meg rendezni postafiókomat, ahogy a szívemet is. (általában a vasárnap esték ezeknek a műveleteknek az ideje) nem olyan egyszerű ám, annyi email áramlik be egy nap, hogy nem győzöm olvasni őket, válaszolni és azt is nehéz követni, hogy éppen kitől és milyen érzelmi impulzus érkezik felém egy nap alatt.

félek, hogy egyszer betelik a gmail fiókom és akkor muszáj lesz hozzányúlnom azokhoz a levelekhez és azokhoz az emlékekhez és érzésekhez amik fontosak számomra és amik felhalmozódtak az utóbbi években.

"Szíved spam-mel van tele
Színes nyilakat lő bele
A délibábos porvilág
Szappanbuborék semmi más"





egyébként a hétvége hozadéka egy megismételhetetlen Magashegyi Underground koncert, ami minden percét megérte, egy kölcsönkapott pulcsi, egy kiadós izomláz a sok táncolástól és ugrálástól, az Odett koncerten való éneklés miatti vagy a sok vodkanarancs jégétől esetleg a több gombóc fagyi miatti egy szexi rekedtes hang. meg egy kérdés, amit megfogadtam, hogy nem teszek fel.

de egy baj van az ilyen kérdésekkel, olyanok ezek mint a spamek, amikor nem számítasz rá mindig beesik egy-egy a mappádba és növeli a tárhelyed, aztán törölgetned kell a levelek között. meg a szívedben.

libabőr

megvan az az érzés, amikor hallasz egy előadót olyan átéléssel énekelni / hangszeren játszani, hogy akármit csinálsz a karodon végig fut a libabőr és csak hallgatod ledöbbenve?

nah a ma esti Marge koncert ilyen volt nekem. kábé az első számtól az utolsóig.

régen nem éreztem már ilyet, úgyhogy öröm volt úgy kijönni a Sirályból, hogy ezt sikerült átélni. szimpatikus mosolygós énekesnő, profi zenekar tagok frankó hangszeres játéka és fantasztikus dalok. azt hiszem lett egy új rajongójuk az együttesnek :)

szóval jó volt, megérte elmenni, ha kihagytam volna kevesebb lennék ezzel az élménnyel. nem jó dolgokat kihagyni az életedből, mert utána nincs szarabb érzés annál, hogy megbánod a dolgokat. én nem szeretek megbánni semmit sem.

egy kis saját részlet a koncertből itt (minőséget ne nézzétek, sötét volt, de a hang azért átjön)

minek

Keresem én is a pillanatot, hogy észrevedd, hogy tudd: Vagyok!
Én is adhatok, csak hidd amit érzel csukott szemmel, s ne menekülj el!

Így nem hallom a dallamod,
Így nem érzem a ritmusod,
Így nem látom a szemedben a fényt,
Ha mindig lehunyod!




gyertek velem szombaton Marge koncertre a Sirályba, addig meg töltsétek le az albumot legálba INNEN. jó! tényleg!

egyébként meg zajlik az élet és még csak hétfő van. holnaptól kreszt tanulok, a hétvégén nem igazán sikerül választani a programok közül és tudom, hogy már szerdán hullafáradt leszek a sok mennyiségű közlekedési tábla és mindenféle forgalomhoz kapcsolódó kresz-szabálytól. kicsit félek, hogy milyen lesz. meg úgy mindentől félek mostanság.

holnapra kiderül

szökőnapon blogot írni, ilyenre is csak 4 évente van lehetősége az ember lányának.

amúgy semmi apropója nincs a blognak, nem is tudok miről írni mert kicsit káosz van a fejemben. majd elmúlik meg letisztul minden. csak úgy leírom hogy meg vagyok lepődve és szét vagyok esve.

amúgy egy videóklipet / dalt akartam megosztani mindenféle mellékes nélkül, aztán holnapra minden kiderül. vagy nem.

szeretem a klip hangulatát, Varga Viktor albumáról meg ez a legjobb dal.

"Majd holnapra kiderül kibírom egyedül
Monoton napokon senki se vár
Még nem tudom ki mutat magamból kiutat
Van-e még vajon jó irány?
Így ahogy vége van, bennem is béke van
Magamba hátrálok vissza már
A szívem még néha fáj..."

a soha el nem alvó város

eddig is szerettem a New York, New York című dalt, de most új értelmet nyert. tegnap este Carry Mulligan beleénekelte az agyam legutolsó kis zugába is.

a Shame - A szégyentelen című film amúgy is elég erősre sikerült minden tekintetben, de ez a dal így rátette a pontot arra a bizony i-re.

a filmről már ezer helyen írtak kritikát, nem is vagyok jó ebben a műfajban és amúgy se tudnék új dolgokat megfogalmazni. elgondolkodtató volt és teljesen új filmélményt adott a megszokott kliséktől elrugaszkodva. a rendező a végletekig fokozta a helyzeteket, te pedig lélegzetvisszafojtva ülsz a moziszékben, aztán azóta hiába teltek el percek, órák (napok) még mindig az jár a fejedben, hogy vajon, hogy juthat ide egy ember és miért és egyébként is hogy történhetett meg mindaz amit a vásznon láttál.

"Oh, vagyonom nincs,
De szívem a kincs,
Nincs más, ki téged így szeret,
New York, New York!
Búbánat, ég veled,
Mindent elérhetek,
Hisz engem vár New York, New York!

E soha el nem alvó város csak engem vár,
Megadnám, megtehetem,
Bármi legyen,
Nem bánom azt sem, ha túl nagy az ár!"

Te

voltak hetek amikor megállás nélkül hallgattam a The Pretty Reckless egyetlen albumját. ébredés után rögtön ez szólt rendszerint egész álló nap. (szerencsére akkor nem volt hallgatottságmutató, hülyének is nézett volna mindenki, mert nem tudtam lekattanni az albumról) aztán sikerült. egy ideje nem hallgattam meg a dalokat tőlük, de most kijött az új videoklip a You című dalhoz.

az a dal a kedvencem a Make me wanna die című nóta után.

a blogpostnak meg megint nincs tanulsága, nem tudok miről írni.

"You can't feel me, no
Like I feel you
I can't steal you, no
Like you stole me"

élvezd!

tudom, már mindenki szarrá linkelte a Punnany Massif új klipjét, és egyébként is mindenkinek a töke ki van már ezzel a zenekarral, mert agyon van hájpolva és én is csak egyike vagyok azon rajongóknak, akik a létező összes csatornán írnak róluk, dalszövegeket idéznek vagy klipeket linkelnek.

mondjuk speciel leszarom kinek mi a véleménye róluk (legfőképpen rólam), de én bírom a dalaikat. a dalszövegeiket. a hangulatot amit átadnak. az érzéseket amiket akkor érzek amikor egy-egy számukat meghallgatom. sok esetben közhelyesek ezek a dolgok, aláírom, de én már csak ilyen lány maradok.

utóbbi 2 hétben 2 PM koncerten is voltam és mindkettő másért, másként volt jó. tegnap kihozták az Élvezd című dalukhoz a videoklipet is. végignéztem és hiába szerettem eddig is a dalt, most már a klip miatt még jobban kedvencem lett. pont ilyet képzeltem hozzá egyébként.




a február nekem mindig az a hónap, amikor végre lecseng a decemberi/januári őrület, észhez kapok, hogy itt az újabb év és tudatosul, hogy elérhető közelségben van a nyár. igaz kint még hó meg szélvihar tombol, de belül már azt tervezem, hogy milyen koncertekre megyek majd, milyen nyári ruhákat veszek, amikben fetrengek különböző parkokban napozva, esetleg a Balaton parton és kikkel fogok egy fesztiválon ugrabugrálni mosolyogva.

ettől a videótól még életszerűbb, hogy tényleg lesz nyár és én nagyon fogom élvezni :)