hidak

szeretem a hidakat.

igaz itt vidéken csak pár van és nem is olyan igazi hidak, mint azok amik Pestet és Budát kötik össze. ezek csak ilyen kicsik, sárgára vannak festve, vagy éppen csak rozsdabarnák, mert már megette őket az idő vasfoga. ezeken a hidakon gyorsan végig lehet sétálni és nem hömpölyög alattuk hatalmas folyó, csak valami kis jelentéktelen patak. 

szeretek hidakon átsétálni, onnan lenézni, szeretem lefotózni a hidakról látható képet, a vizet, a naplementét, a Dunát, az embereket meg úgy mindent. egyszerűen jó érzéssel tölt el, hogy keresztül megyek egy ilyen csodás építményen, ahonnan jó a kilátás, ahol van kezdőpont és végpont, végigjárható egy út és eljuthatsz valahová valakivel. hóesésben, napsütésben és szélben is teljesen más átmenni egy hídon, csak úgy mint gyalog, autóval vagy villamossal.

egyébként sok olyan ember van, akikkel szívesen közlekedek át a hidakon, mert tudom, hogy nekik is nagyon jó érzése és ők is annyira lelkesek ilyenkor mint én. továbbá vannak olyan emberek, akik felégetik maguk mögött ezeket a hidakat.

vannak amelyeket bánok és vannak amiket egyáltalán nem.

ebben a videóban is vannak hidak, meg szeretem ezt a számot és amúgy is. a Kesh még mindig kibaszott jó!

a dal meg aktuális.

küldeném!

"ismertél valakit,
de az valaki más lett,
mert előjött valami,
ami belülről rág meg,
egy formátlan valami,
és az idő is tág lett,
én formába önteném,
de az anyag nem áll meg" 

választások

elég sok olyan dolgot csináltam (és csinálni is fogok) az életemben (életemmel), amivel nem értettek (értenek) mások egyet. de a választások még mindig az enyémek és a következményeket is én viselem. 

"lesz akit ez zavar (vagy zavarni fog), de nem sértődök meg ezen, csak köcsögségnek fogom tartani" -  hogy idézzek magamtól egyet

"majd én tudom!" - hogy idézzek egy klasszikust mástól.

2B

tegnap újra előkerült Péterfy Bori 2B albuma. vagyis a legutóbbi, amit megvásároltam rendes igazi készpénzért egy lemezboltban és ajándékoztam anyám faszijának. az összes Péterfy Borit megvettem neki eddig. jah nem! az elsőt megnyertem (:D), a zenekar el is küldte, de mivel azt konkrétan rongyosra hallgattuk Robival a kocsiban így evidens volt, hogy a többi megjelenőt is megvesszük.

mondhatom, hogy a blogba felrakott dalokkal teljesen jól kifejezhetőek a semmitmondó érzelmeim, úgyhogy aki meghallgatja ezeket úgyis képbe kerül, főleg ha figyel mondjuk a dalszövegre vagy hasonlók.

ez a dal a 2B albumon van rajta, a bejegyzés címe is 2B lett. nem véletlenül.

lehetne ez mínusz 2 barát is történetesen. nem szeretek elveszteni hozzám (viszonylag egészen) közel álló embereket. ha tehetem igyekszem elkerülni az ilyen helyzeteket. annál sokkal értékesebb a barátság, és az, hogy lehessen számítani az illetőre később. vannak olyan helyzetek azonban, amikor nem tudok más csinálni mint beletörődni a veszteségbe és újra felállni és továbbmenni. rohadt szar érzés ez mindig és tudom, mindemellett én sem vagyok tökéletes ember meg iszonyat sok hibám van, de a barátaim mellett azt hiszem mindig is kitartottam. páran mondták már, hogy értékes barát vagyok de most kicsit úgy érzem magam, hogy én vagyok az a lány akiért nem kár.

alakul ez még így se, nem haragszom senkire, mert nem vagyok haragtartó ember, csak nem felejtek. majd elmúlik ez is mint minden más. ennek így kellett lennie ahhoz, hogy felébredjek!

(a tanulság meg van, ettől is csak erősebb lettem. legalább tovább nem bántanak a dolgok meg az emberek. tiszta lap. reggel meg majd úgy kelek fel, ahogy szoktam: új nap, új remények! soha nem adom fel! aszondják a nagy okosok nem is szabad! )

Mindenki megvan

- Szia Apa!
- Szia Drágám!
- Hogy vagy?
- Jól vagyok, csak tudod sok a munka a kerttel, és a ház körül mióta anyád meghalt. Te hogy vagy? Férjed és a gyerekek?
- Mindenki megvan
- Örülök
- Most ne haragudj de rohannom kell, mert várnak rám az irodában, megbeszélésem lesz
- Persze, fontos a munka. Jó, hogy hívtál és remélem, hogy látlak karácsonykor
- Igyekszem időt keríteni rá, nehéz összeegyeztetni a dolgokat. De próbálom....

Nem szeretném anyukámmal telefonon tartani a kapcsolatot. Nem szeretnék nagyon messze élni tőle. Nem szeretnék annyit dolgozni, hogy ne lássam a barátaimat, és nem szeretném ha a családom többi tagját is csak évente látnám, vagy telefonon tartanánk a kapcsolatot. Ez a film (Everybody's fine) szépen rávilágított erre.

Nehéz, aki nem ott él ahol a szülei, testvérei, vagy nem ott vannak barátai. Nehéz telefonon, mailben és sms-esben tartani a kapcsolatot, és a problémákat megbeszélni. Nekem különösen fontos, hogy legyenek az életemben olyan biztos pontok, azok a személyek akikkel mindent megbeszélhetek.

Nem szeretném, azt mondani, hogy minden jól van, minden rendben, mindenki megvan holott az életem apró darabkákban hever összetörve és nincs aki összekapargassa a szilánkokat.