égszakadás

nem is tudom már a hányadik Kesh koncertem volt ez. gyorsan számot is vetek. (egy nagyobb koncertről maradtam le, az pont a karácsonyi lemezbemutató volt. rohadtul bánom azóta is)

voltunk áprilisban elején az Ötkertben ketten, szintén áprilisban csak a végén, a LEN fesztivál sátrában kicsivel többen, nyáron citromos sörrel a kezünkben a Zöldpardon első sorában csápoltunk, október elején a Dürer kertben szintén az első sorból énekeltük a dalokat és szinte még nyár volt. ma a februári hideg (meg a BKV) sem akadályozott meg abban, hogy Könyvtár klubban újra meghallgassam a legjobb dalaikat. * Sesam szólt, hogy kihagytam a Silenus pub-os Kesh koncertet. óh igen!

nem csak én szeretem őket. a számaik pedig nemcsak szimplán jók.

igaz nekem a legtöbbjük kapcsolódik valamihez és minden koncerten másik dalba "szeretek bele újra". most az Égszakadás az aktuális, mondjuk ez már egy ideje kedvenc az új albumról a "Darabokban" , "Mi visz előre" "Szólj rám" mellett. A régiek meg ("Levegő", "A-ból B-be", "Milyen már" , "Közkút") szerintem sosem lesznek megunhatóak.

valahogy a Kesh az az a zenekar jelenleg az életemben, ami az utóbbi lassan 1 évemet úgy végigkísérte nap mint nap, hogy észre sem vettem. nyálas, meg másnak semmitmondó sorok lehetnek ezek, nem is húzom tovább, mert úgyse értitek.

majd én tudom. ez a lényeg!

(álljon alább az Égszakadás dalszövege, zene nincs hozzá mert a youtube-on nem fellelhető) ITT bele tudsz hallgatni.

téphetnénk a szánk, hogy már nem vigyáznak ránk
vége már a bálnak, a lelkesedés kiszáradt,
mert belőlünk a báj, a tér, a hideg táj
ami kísért most a csend, meglelte a jelent

hónapokba halomba dúl a lét
miért másztam ide a semmiért
kevés a megoldás, egy sem hoz feloldást
kezd szétcsúszni az ábra, ennyi sok lesz talán mára
megmozdult a talaj, de nincsen semmi baj

mert ha a rossz napnak vége, s itt leszünk végre
ha leszakad az ég, messze járunk rég
ott leszünk fent, ahol beborít a csend
s feledésbe vész, mi máskor füstbe ment

téphetnénk a szánk, hogy már kialudt a láng
vége már a mának, a napkorong kifáradt
felakasztva a hold, kin az égbolt megtorolt
minden egyes hazugságot mit az éjszakában szólt

hónapokba halomba dúl a lét
miért másztam ide a semmiért
kevés a megoldás, egy sem hoz feloldást
kezd szétcsúszni az ábra, ennyi sok lesz talán mára
megmozdult a talaj, de nincsen semmi baj

mert ha a rossz napnak vége, s itt leszünk végre
ha leszakad az ég, messze járunk rég
ott leszünk fent, ahol beborít a csend
s feledésbe vész, mi máskor füstbe ment

filmezünk az ágyban?

több mint vicces meg gyanús, ahogy az aktuális szívszerelmem izé énekesem, Kocsis Bence odaszól Herrer Sárának, azaz a Kesh együttes énekesnőjének ezzel a kérdéssel. az a mosoly szerintem mindent elárul :)



amúgy a felvétel még múlt péntekről van a Zöldpardonból, meg az első sorból és persze a Kesh koncertről. idén tavasszal/nyáron már a harmadik Kesh koncerten voltam. nagyon jó élmény! van még egy videó a Valaki más lett című számból is, de az rövidebb.

valaki más lett

van új Kesh klip. szép képekkel, színekkel. a dal meg amúgy is kedvencem már régóta.

nézzétek, olvassátok aztán gondolkozzatok.

fejjel lefelé az ágyamon:
ez nem az én napom;
semmit se teszek, de megveszek,
az unalomban elveszek
halomban állnak az üres percek,
szortírozni kéne fejben,
de nem megy,
nincs parancs, mi elmegy
a fejemtől a lábamig,
az idő mindent felnagyít,
a célok egyre halványulnak,
az ujjaim közt csak kicsúsznak

talán visszanéz, de nem hiszem

tudom, hogy akarom,
hogy nincs több alkalom,
jól elcsesztem,
ó, azt meghiszem

ismertél valakit,
de az valaki más lett,
mert előjött valami,
ami belülről rág meg,
egy formátlan valami,
és az idő is tág lett,
én formába önteném,
de az anyag nem áll meg

fejjel lefelé az ágyamon:
ez nem az én napom;
semmit se teszek, de megveszek,
az unalomban elveszek
halomban állnak az üres percek,
szortírozni kéne fejben,
de nem megy,
nincs parancs, mi elmegy
a fejemtől a lábamig,
az idő mindent felnagyít,
a célok egyre halványulnak,
az ujjaim közt csak kicsúsznak

talán visszanéz, de nem hiszem

tudom, hogy akarom,
hogy nincs több alkalom,
jól elcsesztem,
ó, azt meghiszem

ismertél valakit,
de az valaki más lett,
mert előjött valami,
ami belülről rág meg,
egy formátlan valami,
és az idő is tág lett,
én formába önteném,
de az anyag nem áll meg

a zene csak szól, te nyúlsz, de nem felém
összerezzen minden
x2
a zene csak szól, te nyúlsz, de nem felém
összerezzen minden, semmi fény
x2

ismertél valakit,
de az valaki más lett,
mert előjött valami,
ami belülről rág meg,
egy formátlan valami,
és az idő is tág lett,
én formába önteném,
de az anyag nem áll meg

kesh zenekar - kocsis bence

óh! én a csütörtöki koncerten egy kicsit szerelmes lettem Kocsis Bencébe, a Kesh zenekar énekesébe. persze a koncert is jó volt, bár a hangosítás bénára sikeredett, de az utolsó számra csak sikerült beállnia a zenekarnak is.

ettől függetlenül tök nagy átéléssel játszottak, és nagyon meghatódtak, hogy ennyien eljöttek a koncertjükre. nem játszottak ennyi ember előtt még sosem.

legközelebb a LEN-en (Lágymányosi Eötvös Napokon) muzsikálnak és terv szerint akkor is meghallgatjuk őket Istvánnal.

egyébként meg nem is a koncert volt a lényeg az estében azt hiszem, hanem minden más amit nem írok le a blogomban, mert sok olyan dolog van amit jó megtartani és másnap fülig érő szájjal gondolni rá másnap :)

"mi az ami így húz, mi az ami így kell?"

A-ból B-be

mostanság a hajnalaimhoz a Kesh szolgáltatja az MR2 Akusztikjából a muzsikát. jó rá dolgozni, meg fetrengeni az ágyban (bár szigorúan fülhallgatóval és nem dúdolgatva mert mindenki felébred a lakásban).

szóval hallgassatok ti is Kesh-t aztán jó lesz minden. vagy nem ;)

aláfestő zenének bármihez tökéletes, aztán lesz A-ból Bé és egy jó estéteket.


"hiába nevelem a türelem, nem szelíd velem.
csak rángatom a holnapot, ha már a tegnap elhagyott.
koppan a fejem a párnán, most kőkemény az álom

szikra pattan gondolatban a fejem mélyre ásom"