esőillat

szeretem.

kint pedig most ezt érzem. 

a bosszúságok meg nem tudták elrontani a napomat. (pedig több fronton is igyekeztek ma alám tenni)

talán mert nyár van. 

talán mert olyan dolgok történnek, amiktől sikerül mosolyognom.

talán mert gyorsan telnek a napok.

talán mert nem gondolkozom mostanában annyit a dolgok alakulásáról

talán mert sokat süt a nap és meleg van. 

talán mert nem foglalkozom mások szánalmas dolgaival

talán mert néha jó minden úgy ahogy van

a talán a világ legborzasztóbb szava ugye?

(t)rain song

szomorúan szép ez a dal.

most linkelte ki @rittike twitterre és persze rögtön kattintottam, de még az előadóját sem ismertem. most már ismerem, és valamiért már fél órája ez meg nonstop a fejemben.

egyébként kicsit fogalomnélkül állok hozzá a publicisztikához, de mégis van kedvem olvasgatni. főleg így éjjel, amikor már jól meghallgattam István karjai között a lezúduló sok esőt, meg villámcsapkodásokat.

most legalább csönd van és nyugi, nem úgy mint 9-től fél 5-ig.

pocsolyák

vasárnap hajnal van és esik kint az eső én meg a gangon ülök és hallgatom.

mostanában minden vasárnap így telik. esősen. csak a helyszín változik meg az én érzéseim.

és másoké is.

van akiké jó irányban (ennek nagyon tudok örülni) és van akiké rossz irányba (ez ellen úgy tennék valamit ha lehetne, de nem tudok, mert nem rajtam múlnak a dolgok).

hiányzik itthonról a gangon ülés és esőkopogás hallgatás. ilyenkor a legjobb elgondolkozni magamon meg az életemen. persze mindig rájövök, hogy felesleges agyalok bármin is, az emberek mindig is furák lesznek, sokan hiába csinálnak bármit akkor is hülyék maradnak nincs mit tenni.

de legalább arra rájövök ezen alkalmak során, hogy én nem változtatnék magamon semmit sem. másokon meg sajnos nem tudok változtatni, minden marad úgy ahogy van az eső meg csak esik tovább.

egyvalamiben viszont holtbiztos vagyok: tudom, hogy mindjárt itt lesz a reggel, kisüt a nap és felszáradnak azok a pocsolyák!

vasárnapi eső

egy esős vasárnap délelőtt / délután nincs is jobb program annál, hogy az ágyban heverek egy olyan ember mellett, aki mostanság mindennél fontosabb lett számomra. nincs rohanás, nincs munka, nincs kapkodás.

még az is tökéletes megfelel ha nem is beszélünk folyamatosan, csak fekszünk, nézzük egymást és mosolygunk :)

és fura mód ezek az apró dolgok, ahhoz is elegendőek, hogy az eső se zavarjon, ami egész délelőtt úgy ömlött mintha dézsából öntötték volna.

Monday morning

Fél órán belül megint holnap van. És megint hétfő. És megint dolgozni kell. És van egy érzésem, hogy esős reggelre fog virradni. Ahogyan ma is egész nap esett, és még most is szakad mintha dézsából öntenék.

Rá is nyomta a mai napomra a hangulatot az eső. Valamiért ilyenkor nem érzem jól magam. Nem maga az eső zavar, hanem hogy ilyen csúnya hideg és szeles időjárással párosul. Maga az eső megnyugtató, ha meleg van. Egy nyári zápornál nincs is jobb. De télen az esőnek esni nem is kéne. Inkább akkor a gyönyörű hószemeknek. Annak jobban örülnék. Hangulatosabb.

Bár így, hogy ma nem kellett sehová mennem, az eső sem zavart annyira. Kint elnéztem a gangon, reggeli első ciginél, aztán kibámultam a kocsiból az ablaktörlőn át, amikor mentem vásárolni, majd hallgattam az eresz csöpögését délután a szobámban amint éppen az élet nagy dolgain elmélkedtem alvás helyett. Előrébb nem jutottam azonban ebben sem :) És a tanulásban sem igazán. Úgyhogy lusta disznó vagyok, és rá kell álljak mert a vizsgaidőszakban nem győzitek majd hallani az önostorozásomat.

Abban profi vagyok ám!