nyár, némafilm

ma Magdi szóba hozta ezt a dalt. tök vicces, mert reggel azt álmodtam, hogy én vagyok Bocskor Bíborka a Magashegyi Underground énekesnője. 

annyira életszerű álom volt. ültem a turnékocsiban, az anyós ülésen, lábam a műszerfalon, szoknya van rajtam, ablak lehúzva, hajamat fújt a szél és szállt össze vissza. hátul a kocsiban a zenekar tagjai és dumálgattunk mindenféle hangszerelésről, meg fellépésekről és arról, hogy nemsokára kész az új album és hogy milyen meleg van aznap és inni kéne egy fröccsöt, de sietni kell fellépni. aztán megérkeztünk, már nem is tudom hová pontosan és koncerteztünk. és én énekeltem! igaz Bíborka hangján (ha az enyémen kellett volna, akkor vált volna az álom rémálommá :) ). a fent említett dalt pont nem énekeltem az álmomban, de a Szerelemtablettát igen. meg az Ónos ablakot. a koncerten ott volt egy csomó ismerősöm a twitterről, meg rokonok, családtagok, régi ismerősök akiknek az arcára nézve az jött le, hogy tökre szeretik mind a zenét, mind a hangomat.

csak ennyi volt az álmom. butaság tudom, ilyen értelme egy szál se semmi, de olyan jó élmény volt :)

délután, amikor érkezett a vihar és ültünk a Fröccsteraszon pont szóba került az álmom, meg ez a dal, úgyhogy meg is hallgattam azóta párszor.

azt hiszem (bár nem szeretném) végérvényesen itt van a nyár vége (legalábbis az időjárás, most azt tükrözi) mondjuk nem sajnálom (és még bízok benne, hogy nincs végérvényesen vége) szerintem pár nap és visszatér majd a jó idő is.

azt hiszem a 2012-es nyaram volt a legjobb az eddigiek közül.

nem lesz nyárösszegző post, minden úgy van jól ahogy volt/van

amúgy a dal egy megzenésített Parti Nagy Lajos vers. enjoy!

Ma bolyhos csönd a nyár, keringő vattazápor,
válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától,
a cintányér, a dob, a síp, a kasztanyét
cihát lobogtat érte, pár dunyha tollpihét,
meleg szél szórja szét prüszkölve és kacagva,
vedlik a nyár, az ágynak, asztalnak is vacak fa,
bár kormos és vörös szemed az éjszakától,
s nem látod tán e boldog, fehér erdőt a fától,
szeretnek, mind szeretnek, hajlong a kába rost,
majd fognak és kifőznek, irkába papirost.
Vedlik a nyár, szivem, lenyergelt vattapóni,
na bumm sztarára bumm, hát nem fogsz folytatódni,
pofozgatsz, mint a szél, cihát és tollbabát,
na bumm sztarára bumm, nyitsz ugróiskolát,
kis ródlizó anyák, kis kölykök szája kapkod,
mi hát a fulladásod e sürgő vattahadhoz? 
az ugrabugra hóhoz egynyári némafilmen,
mind elmegyünk, na bumm, ma épp te mégy el innen,
hol forrón és puhán kering a vattazápor,
s válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától.

államvizsgaálom

délután 10 tétel bemagolása után elfáradtam, így ledőltem 60 percre aludni de sikerült az államvizsgával álmodni.

az álmomban együtt vizsgáztam Fluor Tomival (!!!) és Bate-tel, akivel ugyanazt a médiakonvergencia tételt húztam, de én nem nagyon tudtam, erre Bate súgott pár szót, amiről minden eszembe jutott. Fluor Tomi a tömegkommunikáció tételt húzta, amit én is kikaptam második tételként, de neki én segítettem. bár nem sikerült halkan súgnom neki, így a Győrffy tanár úr rámszólt, de elnéző volt, mert hát ez az ő szakterülete (ő is tanította nekem a tantárgyat) én meg szuperül tudtam a tételt.

el is mondtam mindkettő tételt és ötössel zártam az egészet. Fluor és Bate nem tudom, hogy vizsgázott mert felkeltem, de biztos nekik is ment a vizsga :D

persze ez csak egy fura álom volt, bár azért az ötössel megelégednék az életben is, de ennyi tanulás után is azt érzem hogy ez nekem álom marad. holnap meglátjuk.

(ugye szorítotok nekem, meg külditek a pozitív energitá, a csííííííít bármit amitől jobb lesz és kevésbé fogom szétstresszelni magam?)

álom

azt álmodtam, hogy nyaralni megyek. Afrikába, repülővel és hatalmas bőröndökkel amikben csak fürdőruha, szoknya, szandál, rövidnadrág, póló volt.

minden szépen össze volt pakolva, vártam az indulásta a reptéren, de aztán megjelent a pilóta és azt mondta hogy a gép nem fog elindulni soha.

tanulság: nem tudom, de Afrikába (is) szívesen elmennék nyaralni

álom az álomban

este egy kicsit bealudtam és olyan álmom volt, amiben szintén álmodtam és felriadtam majd olyan eseménysorozat vette kezdetét, amiből sírva ébredtem fel és fél órán keresztül bőgtem az ágyban.

minden annyira valóságosnak tűnt álmomban. kegyetlenül valóságosnak és amikor magamhoz tértem annyira sajnáltam hogy mégsem volt az.

ha a szívemnek lennének még épen maradt részei, azok most hullottak csörömpölve darabokra. kéretik a partvist és a lapátot hozni és összesepergetni mert én most erre képtelen vagyok

Ha álmodunk, akkor valójában csak válogatunk zűrzavaros gondolataink közül. /Douglas Clegg/

Azt álmodtam, hogy terhes vagyok. Mostanság sokszor álmodom ezt (tudat alatt a sok anyaságról, és gyereknevelésről szóló könyvek hatása) vagy tényleg az leszek eccer tuti. Álmomban kislányt vártam, és rajtam kívül senki sem örült a hírnek. Mindenkinek bizonygattam, hogy milyen jó anya leszek, és mindenki mondta, hogy nem vagyok normális.

Vajon ha most bejelenteném ugyanezt, hányan fogadnák örömmel ezt a hírt?

Álmomban senki sem örült velem együtt. Még Ő sem. Én meg sírtam, és dacból is meg akartam szülni a gyereket. Aztán nem tudom mi lett, mert már nagy volt a hasam de a gyerek csak nem akart megszületni.

Kevés erre 5 óra alvás, és az álmok amúgy is balgák mint tudjuk. És zűrzavarosak. Én is kicsit az vagyok mostanság. Nem az érzéseimben, mert azok biztosak. Inkább az életemben érzek zűrzavart. Remélem elmúlik.

Esti párbeszéd és a jövőkép

Én: Nem hagytam ott semmit sem?
Ő : Magadat itt hagyhattad volna
Én: És kit küldenék dolgozni magam helyett?
Ő : Egy szellemet

Naná. Azt bírnám ám! Magam helyett pedig egy hasonmás szellem dolgozna, aki mint egy robot követné a főnök utasításait, és tűrné a stresszhelyzeteket, és nem félne másokat cseszegetni, kiosztani, és kiállni magáért. Aki itthon is robotol, beosztja rendesen a pénzét, nem herdálja el kajára, könyvre, kávéra és cigire.

Egy olyan robotot aki nem úgy kel fel reggel, hogy egy rémálom után nyomasztja a tudat a jövője miatt. Egy olyan robot kell aki nem álmos reggel, aki csak felszáll a vonatra, majd leül és kibámul az ablakon. Aki menetel a tömegbe a munkások között a mozgólépcsőn a metrónál szüntelenül mosolyogva és aki miután beér dolgozni egész nap keményen gürcöl megállás nélkül 100%-osan. Mindezt mosolyogva. Aki pontosan kezdi a munkát és pontosan be is fejezi amikor eljön az ideje. Olyan robot, akinek az arcizma sem rándul ha mondjuk többet kell melóznia, vagy sürgősen meg kell csinálni valamit. Sőt! Mosollyal az arcán ülne ott órákat és csinálná teljes erőbedobással 100%-osan.

Magam helyette olyan gépet küldenék az életembe aki itthon hazaérve nem ül le, itthon is csak csinálja csinálja a dolgokat amitől az egész világnak jobb lesz minden, és amit mindenki elvár tőle.

Olyan robot kéne aki nem mutat érzelmeket, aki nem lesz soha szomorú, ha családtagjai vannak rosszul, aki lenyeli a békát mindenkitől minden helyzetben. Érzelem nélküli intelligens robotoló gépezet. Ha valaki feltalálja szóljon nekem. Beüzemelem magam helyett. Szinte észre sem lehet majd venni a különbséget. Jól tudom leplezni magam azt hiszem. Évek alatt sikerült tökélyre fejleszteni ezt a képességet. A robot nyomulna helyettem én meg soha többet nem jönnék haza Pécsről és egész álló nap Vele lennék.

Ideális világkép. Talán 2040-ben meg is valósul. Addig marad ez az élet, amit nekem kell élnem néha gép módjára.

Sweet dream or beautiful nightmare? Somebody pinch me, your love's too godd to be true

Egész nap Beyoncetől énekeltem a Sweet dreams című számot. Tetszik :) Igaz már nem mostani sláger, sőt már sokszor ment mindenhol és mindenki unja már szerintem. De sokat mondó meg elgondolkodtató a a dalszövege, úgyhogy ezért fogott meg.

Kicsit álomszerű nekem is most az életem úgy érzem. De ebből nem szeretnék most egyhamar felébredni, és azt sem szeretném ha rémálommá válna. Rossz lenne, ha ez az egész aprólékosan felépített helyzet egyszerre csak felborulna mind munka mind magánéletem terlületén. Érzem, néha hogy pellengéren egyensúlyozok, és sokszor nagyon pesszimistán látok dolgokat de ez ezen változtatni nem mindig tudok. De azért tényleg igyekszem. De ez nem könnyű számomra. Eddig semmi jó dolog nem történt velem, életem sikerszériája (márha lehet így nevezni) csak kicsivel több mint 2 éve tart. Amióta van normális munkahelyem, amit megbecsülnek. Azóta boldog vagyok, meg kiegyensúlyozottabb. Helyretett az is, hogy olyat tanulok amit imádok, plusz a szakítás után az önértékelésem is a helyére került, mert megtudtam egy két dolgot magamról és a párkapcsolatról amit most tudok kamatoztatni :)

Nem hibázhatok újra, és nem dőlhet össze ez az egész mint egy kártyavár. Erős lapokra építek, és akkor sikerülhet minden :)

Álmok

Szeretek aludni :) De tényleg! Nem azért mert pihentető is (naná persze ezért is jóóóó dolog) hanem azért is mert a legtöbbször álmodok is. Bár az álmaim javarésze függ attól, hogy milyen lelkiállapotban vagyok de azért mostanság javarészt jó dolgokról álmodok, vagy nagyon rosszakról. Köztes átmenet nincs igazán. Délután 4-től este fél 10-ig több álmom volt, és amennyire emlékszem rájuk jók voltak :) Régen tartottam egy füzetet az ágy mellett abban véstem fel ébredés után azokat a dolgokat amik megmaradtak bennem az álmok után. Jó volt visszaolvasni őket. De nyugi nincs álmosk önyvem, nem nézem meg sehol sem hogy mit jelentenek (nem hiszek bennük) egyszerűen csak vannak és néha jók néha rosszak. De álmodni akkor is jó dolog még ha az álom rossz is :)

Álom és ébrenlét közt. Ismered azt a helyet? Amikor még emlékszel rá, hogy mit álmodtál. Én ott foglak mindig szeretni.

Hook c. filmből

Cím nélkül csak úgy ....

A jó dolgoknak véletlenül, meglepetésszerűen kell megtörténniük velünk. Ha valami után nagyon vágyakozunk, úgy járunk, mint az, aki túl erősen szorít magához egy léggömböt: az álom egyszer csak kipukkan, s darabkái a semmibe hullanak.

Virginia Cleo Andrews

kép: innen (érdemes megnézni a többit is, nagyon tehetséges a lányzó. imádom a rajzait ^^ )