szívrablás

ez a dal, ettől mindig, annyira de annyira magamba tudok zuhanni.

nem is hallgatom meg sokszor, de most előjött a Maszkura és a Tücsökraj MR2 Akusztik verziójában én meg azóta ezt hallgatom. eredetiben persze, mert az úgy hatásos.

mazohista hülye picsa vagyok és fájdítom a szívemet.

nem is tudom az enyémet hányszor rabolták már el?
mert hülye vagyok, és utólag mindig én is rájövök.
csak addig eltelik csilliónyi idő, meg sírok sokat.
másként kéne csinálni tényleg mindent.

Hülye voltál, mondom magamnak, majd ha ez elmúlik
Csak múlna már el, nem is én vagyok ez már
Csak szerettem volna, ha velem is van ilyen
És most benne vagyok, még sosem volt sűrűbb homály.

Pont az az egy, az az egyetlen darabja, az kéne
Elvinném, s ha nem akar meghalni, a többi jön el érte
A szíve egy dobozban, bársony közé raktam
És kopognak, az ajtóban áll, én meg örülök, hogy itt vagy

- Gyere be, mit hoztál ide el, csaknem hiánytalan
- Mindenem itt van, csak a szív kéne, ami még nálad van
- Azt nem adom, mert te azt örökbe adtad! - szólok mérgesen
S becsapom az ajtót, felőlem meghalhat

Aztán megbánom: tessék a sajátom, nesze az itt van
Dobogjon az benned, szolgálja életed, amíg van
Hülye voltál, mondom majd, ha ez elmúlik
Csak múlna már el, nem is én vagyok ez már

Hülye voltál, mondom én majd
Csak múlna már el, nem is én vagyok ez már