2010. december 3.

minden felborult

Azt hittem mindig, hogy teljesen képben vagyok az érzéseimet illetően. Azt hittem, hogy másokét is értem, hiszen egész jól ismerem az embereket. Eddig nem is volt ezzel probléma, mert akivel sokat beszélgetek, azzal kialakul egy láthatatlan kötelék és valahogy érzem a vele kapcsolatos dolgokat (érzések, meglátások, tények, megérzések, gondolatok) Úgy mint valami közös rádióadó ami faszán veszi az adásokat, illetve vette. Eddig! Most meglepően nem érzékeltem azt, ami mások számára nyilvánvaló volt.

Eddig mindig 100%-osan tudtam azt, hogy mikor fekete a fekete, mikor fehér a fehér. Egyszerű volt ez mint az 1x. Tudtam mire vagyok képes, mi a helyes és mi a helytelen, mik az érzéseim, mire vágyok egész pontosan és mit várok az egész élettől.

De jöttél te, aki valamit láttál bennem és mindent felforgattál és én észre sem vettem, csak mikor már annyira az orrom előtt volt az egész helyzet. Azóta sem tudom felfogni, hogy miért és hogyan csináltad? És miért pont velem és egyébként is?

Hihetetlen!

De már helyreállt a rend! Egy másodperc alatt minden a helyére került bennem és tudom már hogy nem félek semmitől! A szerelemtől meg végképp nem. Miért is kéne ha ilyen jó is lehet ez az egész érzés?

1 megjegyzés:

Imola írta...

nem Te vagy az egyetlen, aki nem látta át a saját érzéseit, velem is fordult már elő ilyesmi a múltban, úgyhogy ne aggódj, mert úgy tűnik, hogy ez teljesen normális. persze ezt a helyzetet most kivételesen én teljesen világosan láttam. :D sok-sok boldogságot nektek! :)