2011. február 12.

picsakészen

eljutottam a szánalom legalsó fokára. hát ez is megvan, aztán még este sincs. hurrá!

a vonaton velem szemben ülő nő szerintem azt hiszi tömeggyilkos vagyok ezzel a fejjel. nem is csodálom kicsit szétestem pedig csak kattingattam párat, erre most itt bőgök mint egy hisztis picsa.

nem vagyok én ilyen. ez nem én vagyok!
elvittek a földönkivüliek valamikor és kicseréltek egy idegbeteg, gyenge, rinyálós másik Anettre aki egy 2 lábon járó szerencsétlenség.

amit lehet elrontok, amin lehet kiakadok, amin csak lehet elbőgöm magam, akit csak lehet elküldök a picsába
nem vagyok jó társaság, nem tudok pozitivan hozzáállni az élethez és ezt kurvagyorsan megérzik az emberek.

az egyik fele le se szar, mert nem kiváncsi a rinyálásomra (teljesen jogosan)
a másik fele pedig még rátesz egy lapáttal és még egyet belémrúg, hogy jobban fájjon.
és tényleg fáj is

azt hiszem nem véletlen hogy mire ezeket leirtam bedobta a random lejátszo Fluor Tomi Picsakészen cimű számát

picsakészen vagyok. kéne egy jó pszichológus vagy olyan ember aki vigyáz rám egy kicsit, hogy ne hagyjam el magam

2 megjegyzés:

Ildikó írta...

Remélem ma este kicsit felvidulsz majd!!!

Névtelen írta...

Szió!

Most darabokban vagy, de egy adag szeretet majd összerak. :) Egy felet elfelejtettél, mert van, aki melléd ül és segít, mindegy hogy mikor és azt sem kérdezik, hogy miért. :)