2011. május 27.

fuck

megint ott tartok, hogy megint másra fordítottam sok időt, ahelyett hogy tanulnék.

mondhatnék nemet, de én inkább mást mondanék. csak abban nem lenne köszönet és inkább nem teszem, mert parázok a későbbi helyzetektől, meg amilyen szerencsés vagyok úgyis én jönnék ki rosszul ezekből, mint ahogy mindenből kábé.

gyáva vagyok tudom, úgyhogy meg is érdemlem a sorsom.

(amúgy még mindig utálom a világot, és mindenki elmehet a faszba! úgy látszik ez erősen vizsgaidőszaki tendencia nálam. persze azért mindig vannak ezek között is kivételek. csak a blogomba írok le ilyeneket, mert jól esik vhová kiírni a pillanatnyi érzéseket meg ráküldeni a fél világra a csillámfaszláma hadsereget. amúgy meg meg is érdemlik ezek az emberek mert gonoszak velem és nem veszik észre.)

1 megjegyzés:

Borsos István írta...

örülök, hogy írsz. :) nem tudom, hogy mikor lehet téged zaklatni, de az biztos, hogy örülök az infóknak. a szívásnak már kevésbe, de egyszer vége lesz a maunikázásnak!