2009. szeptember 2.

A szerelem soha, semmit és senkit nem kérdez. Meglep, és kíméletlenül leteper, mint az elemi erő.

És most Dávid meg is lepett rendesen. Azzal, hogy itt van nekem, azzal hogy részese lett az életemnek. És azzal, hogy azt írta nemrég, hogy ő már holnap felutazik Pestre mert hiányzom neki és szeretne velem lenni :) Hát lehet ennek ellenállni?? De hát miért is kéne? Itt lesz és végre a nyakába ugorhatok holnap este 6 után a Keletiben és láthatom Őt! Hiányzik! Nagyon is!

Ennek örömére éjjel 23:00 előtt nem sokkal kiporszívóztam a szobámat, és rendet raktam. A portörölgetésre nem volt időm. De szerintem ezt Dávid meg fogja bocsátani, nem ezen múlik a boldogságunk úgy érzem :) Jaj úgy örülök, hogy holnap este már együtt fogunk aludni, és egész 7végén itthon leszünk. Anyuék nem lesznek itthon úgyhogy nyugi is lesz. Mert ám itt mindig van itt vki. Tegnap Árpi bácsi (Robi Ausztráliában élő ismerőse), meg még egy agaras jött át pont mikor mentem Edinával sétálni. Ma délután Eston volt itt, cédét írt, aztán jött István is este. Kész átjáróház vagyunk :D

Noh most rohanok hajat mosni, és még pakolgatni kicsit hogy holnap reggel úgy hagyjam itt a lakást hogy normális állapotban legyen mire ide visszajövök este Dáviddal ^^



Nincsenek megjegyzések: