2009. december 24.

Igazából szerelem

Hát most ez a film sem húzott ki a rossz érzésekből. Csak rosszabb lett. De hát én már csak ilyen mazohista hajlamú lányka vagyok. Dagonyázzunk az ünnepen is minden "jóban".

"Valahányszor elfog a bánat a világ állása miatt, a Heathrow repülőtér utasvárójára gondolok. Kezd elterjedni az az általános vélekedés, hogy a gyűlölet és a kapzsiság világában élünk. De én nem így látom. Nekem úgy tűnik, a szeretet mindenütt jelen van. Előfordul, hogy nem különösebben méltóságteljes vagy említésre méltó, de mindig ott van: apák és fiúk, anyák és lányok, férjek és feleségek, barátnők és barátok, régi cimborák. Mikor a gépek becsapódtak az ikertornyokba, tudtommal a halál előtt álló emberek telefonhívásainak egyike sem a gyűlöletről vagy bosszúról szólt. Mind a szeretet üzenetei voltak. Az az illetlen érzésem van,hogy ha jól körülnézünk, akkor igazából szerelem vesz körül minket."

Annyira távol van most ez az érzés. Annyira távolnak érzem ezt az egészet. Tudom, hogy szeret, azt is érzem hogy én is őt, de olyan régen voltunk már együtt hogy jaj. Belegondolni is rossz. És akármennyire is próbálom tartani magam akkor is rossz, és ma egész nap a sírás kerülgetett. Azért is mert alig beszéltünk, azért is mert legszívesebben én is azzal karácsonyoznék akit szeretek és amúgy is wááááááááá!

Tudom hogy sokan szeretnek, de mégis csak más így.

Hát nem akartam ilyen szenvedős blogot írni, elvileg a karácsonyról a boldogságról meg a szeretetről szól. Az van is, csak van hiány is sajnos és ez erősebb a happyxmas érzésnél.




Nincsenek megjegyzések: