random

veszélyesek ezek a facebook app-ok, főleg a Csernus Imre random idézetes félék. persze nem kéne őket nyomogatni, és akkor nem dobnának fel idézeteket. bár az hogy éppen mi jön fel egy-egy ilyen app-ban a jelenlegi érzelmi békasegge alatti helyzetemen úgysem változtat. max elgondolkozok rajta és továbbfokozom a minősíthetetlenül negatív hullámot ott bent a kis tengeremben.

EZ VAN! EZT ADTA A GÉP! (idézet alább FB-ról másolva)

amúgy meg úgyis mindegy, mert reggel úgysem fogok arra emlékezni, hogy ezt itt elolvastam és hogy volt e értelme vagy sem. Most úgy érzem hogy semminek sincs. Az értelmetlenség meg rossz, amikor az ember lánya olyan, hogy mindenben az értelmet meg a realitást keresi. És persze meg is találom a számomra lehető legszarabb opciókban. Ezekre gondolni és ezeket elemezni eléggé frusztráló dolog ám. Nem is csodálkozom a saját magam pesszimizmusán. De hát mit is várjak mást, amikor nem úgy jön ki a lépés, ahogy szeretném. és én tényleg szeretném....

"Lehet, hogy fura elmélet, de én azt vallom, hogy minden reggel kapunk egy esélyt, hogy az életünk, a munkánk, a kapcsolatunk fullos legyen. De ehhez két ember kell. Mindkettőnek bele kell tennie a kalapba azt, amije van. Mindent! És elmondják egymásnak a dolgokat. Megosztják a lehető legkisebb gondolatukat, érzéseiket. Problémáikat is. nem várják meg, amíg az nagy lesz. Amíg rájuk zúdul, mint egy lavina. Itt születik meg a társkapcsolat. Két önálló ember sohasem lesz ebben jó, mert háborúzni fognak, harcolni, mert kell lennie köztük valakinek, aki győz! Az egyénnek meg kell halnia, hogy megszülethessen a MI!"