egy szakítás után nem lehet barátság két ember között?
egy barátságból alakul ki a legjobb szerelem két ember között?
egy barátságból kialakult szerelem és szakítás után működhet még a barátság tovább?
volt már olyan pasim, aki a legjobb barátom volt, miközben a szerelmem is. egyszerre. a szakítás után nem tudtunk barátok maradni többé. egyikünk sem akarta, fájdalmas volt.
egyébként is úgy tartom, hogy a legszarabb befejezés a "legyünk barátok" jelige. ez teszi fel az i-re a pontot, ettől kapok agyfaszt és menekülök az illető elől örökre és menthetetlenül. én még ezt a két szót nem tudtam kimondani, és nem is akartam mert nem volt arra alkalmas ember, vagy én nem volt elég felnőtt ehhez.
de meguntam az elfutást, nem akarok örökké menekülni, nem akarok barátokat veszteni, nem akarok kényes pillanatokat, nem akarok másoknak problémát okozni, nem akarok szánakozó pillantásokat, nem akarom magamat kurvára feleslegesen szétstresszelni
nem akarok mást csak egy nagy backspace gombot megnyomni az utolsó karakter után. visszaállítani a rendszer előző állapotát pár hónappal régebbre. a rossz részeket a memóriában jó mélyre temetni és alfanumerikus jelszóval levédeni. csinálni egy töredezettség mentesítést, újraindítani a windowst és ctrl+c-vel kijelölni a jó dolgokat majd ctrl+vel bemásolni újra és indítani az új dokumentumokat új lapokkal.
persze megint máskor azt gondolom, hogy mindez lehetetlen és kell a format c és hozni kell a rendszerlemezt és újrainstallálni az egész windows-t és nincsenek maradandó bitek meg bájtok, vírusok és fullon újra építeni minden adatot.
nem tudom melyik a jobb megoldás, nem tudom melyikkel járok jobban, nem tudom igazából mit akarok, nem tudom igazából mit érzek, nem tudom, hogy mit és miért csinálok, nem tudom, hogy miért agyalok ezen hajnali 1-kor sírva.
egy barátságból alakul ki a legjobb szerelem két ember között?
egy barátságból kialakult szerelem és szakítás után működhet még a barátság tovább?
volt már olyan pasim, aki a legjobb barátom volt, miközben a szerelmem is. egyszerre. a szakítás után nem tudtunk barátok maradni többé. egyikünk sem akarta, fájdalmas volt.
egyébként is úgy tartom, hogy a legszarabb befejezés a "legyünk barátok" jelige. ez teszi fel az i-re a pontot, ettől kapok agyfaszt és menekülök az illető elől örökre és menthetetlenül. én még ezt a két szót nem tudtam kimondani, és nem is akartam mert nem volt arra alkalmas ember, vagy én nem volt elég felnőtt ehhez.
de meguntam az elfutást, nem akarok örökké menekülni, nem akarok barátokat veszteni, nem akarok kényes pillanatokat, nem akarok másoknak problémát okozni, nem akarok szánakozó pillantásokat, nem akarom magamat kurvára feleslegesen szétstresszelni
nem akarok mást csak egy nagy backspace gombot megnyomni az utolsó karakter után. visszaállítani a rendszer előző állapotát pár hónappal régebbre. a rossz részeket a memóriában jó mélyre temetni és alfanumerikus jelszóval levédeni. csinálni egy töredezettség mentesítést, újraindítani a windowst és ctrl+c-vel kijelölni a jó dolgokat majd ctrl+vel bemásolni újra és indítani az új dokumentumokat új lapokkal.
persze megint máskor azt gondolom, hogy mindez lehetetlen és kell a format c és hozni kell a rendszerlemezt és újrainstallálni az egész windows-t és nincsenek maradandó bitek meg bájtok, vírusok és fullon újra építeni minden adatot.
nem tudom melyik a jobb megoldás, nem tudom melyikkel járok jobban, nem tudom igazából mit akarok, nem tudom igazából mit érzek, nem tudom, hogy mit és miért csinálok, nem tudom, hogy miért agyalok ezen hajnali 1-kor sírva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése