az utóbbi időben páran megjegyezték, hogy látszik, hogy boldog vagyok. és meg kell mondjam tényleg így van. hangulatember révén az van, hogy az érzéseim és az érzelmeim nagyon is meglátszanak rajtam.
aki ismer tudja mikor vagyok feszült, mikor vagyok rosszkedvű, mikor nem szabad hozzám szólni, mert elküldöm a picsába. aki ismer tudja, hogy milyen az amikor nem szorongok a holnapon, milyen az amikor igazán gondtalanul tudok nevetni és milyen is az amikor tényleg boldog vagyok.
most meg tényleg az vagyok. látványosan, amolyan észrevehetően és ez azt hiszem ez nem is baj.
az meg pláne jó azt hiszem, hogy nehéz ezt a mosolyt levakarni a képemről, az ráadás, hogy ezt a másikon is látom/érzem :)
szóval ezek mennek itt Angyalföldön meg a bárányfelhők :)
aki ismer tudja mikor vagyok feszült, mikor vagyok rosszkedvű, mikor nem szabad hozzám szólni, mert elküldöm a picsába. aki ismer tudja, hogy milyen az amikor nem szorongok a holnapon, milyen az amikor igazán gondtalanul tudok nevetni és milyen is az amikor tényleg boldog vagyok.
most meg tényleg az vagyok. látványosan, amolyan észrevehetően és ez azt hiszem ez nem is baj.
az meg pláne jó azt hiszem, hogy nehéz ezt a mosolyt levakarni a képemről, az ráadás, hogy ezt a másikon is látom/érzem :)
szóval ezek mennek itt Angyalföldön meg a bárányfelhők :)
2 megjegyzés:
Bóódogsáág... az jó! :)
Most épp én is így érzek. Nagyon sokáig nekem is rossz kedvem volt de most mindig mosolygok :D
Megjegyzés küldése