azt álmodtam előző éjjel, hogy eltörtem a lábam.
szaladtam a villamoshoz és egy lépcsőnél, pont a Honvéd kórháznál, rosszul léptem és ahogy leérkeztem, nagy roppanás és nyílt törésem lett. vér, csontdarabok, fájdalom miegymás. én meg ott vigyorogtam, hogy mekkora szerencsétlenség vagyok, és hogy megyek így dolgozni és este bárhová is, mert várni fognak rám.
szaladtam a villamoshoz és egy lépcsőnél, pont a Honvéd kórháznál, rosszul léptem és ahogy leérkeztem, nagy roppanás és nyílt törésem lett. vér, csontdarabok, fájdalom miegymás. én meg ott vigyorogtam, hogy mekkora szerencsétlenség vagyok, és hogy megyek így dolgozni és este bárhová is, mert várni fognak rám.
persze, felkeltem gyors ütemben és alig bírtam visszaaludni. amúgy is elfeküdtem a nyakamat párna hiányában, mert azt más birtokolta :)
egyébként tényleg itt van a Honvéd kórház a közelben, a villamos után minden reggel futok, hogy elérjem, de a lábamat ígérem nem fogom eltörni mert várnak a programok. nincs egy perc szabadidőm se, de még mindig van 3 hét a diplomaleadásig és össze fogom kapni magam.
csak most minden annyira új, annyira közeli, annyira jó, hogy nem tudom átkapcsolni az agyam egyelőre. de szerzek ilyen szívlapátot és felkérek valakit, hogy verjen jól meg vele, hogy visszazökkenjek a rendes állapotokba.
csak most minden annyira új, annyira közeli, annyira jó, hogy nem tudom átkapcsolni az agyam egyelőre. de szerzek ilyen szívlapátot és felkérek valakit, hogy verjen jól meg vele, hogy visszazökkenjek a rendes állapotokba.
2 megjegyzés:
Óóóóó, már nálad is alszik? :D
nekem teccöl így szerte meg szét ;))))
Megjegyzés küldése